Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Rácz-Fodor Katalin
is kikerült a kezem alól. Több újságot terveztem, és könyvek megjelenésének is részese voltam. Többek között Ván Benjámin református lelkész három kötetének borítóját, illetve tipográfiáját tervezhettem, és verseskönyvet is illusztráltam. Lemezborítók, hetilapok, havi magazinok, időszakos kiadványok arculatának kialakításán dolgoztam, postai bélyegsorozatot jelentettem meg. Emellett családi, városi, községi címerek tervezésével is foglalkozom. Újjáalkottam Halas városi címerét; Kunfehértónak, Tompának, Zsaná- nak, Balotaszállásnak és - a Képző- és Iparművészeti Lektorátus felkérésére — Ráckeresztúrnak rajzoltam új címert. Ezekhez kapcsolódva zászlókat, díszokleveleket, zománctáblákat terveztem. Közintézményeknek, cégeknek és vállalkozásoknak emblémákat, plakátokat, meghívókat, ismertető grafikákat, web-oldalakat készítek. — Pedagógiát is tanultál, középiskolai tanári diplomát s^ere^tél, majd három évig művészképzőbe jártál. Tanítottál? — Jó pár évig voltak magántanítványaim. Többségben olyan diákok, akiket felvételire készítettem fel. Úgy érzem, meg tudtam tanítani nekik mindazt, amit a vizsgákon várnak tőlük. Ahhoz, hogy érthetően át tudjak adni ismereteket, bennem is alaposan le kell tisztázni dolgokat. Sokat tanulok abból, hogy tanítok. — Ügy tartják, hogy Budapest a lehetőségek városa. Te mégis hazatértél. Mi miatt gondoltad úgy, hogy inkább a szülővárosodban valósítod meg az elképzeléseidet? — Tényleg a lehetőségek városa, de elég zaklatott hely. Minden van ott, amit csak el lehet képzelni. Pont ezért minden rossz is megtalálható. Itthon valóban, alapvetően kiegyensúlyozottabb a hangulat. — Mi inspirál téged? — Utazások, zenék. Ha jól vagyok, az tükröződik a képeimen. Többen mondták már nekem, hogy túl optimista, túl szép képeim vannak. Úgy értve, hogy nem az élet nyomorúságát láttatom. Ez valahol igaz is, mert nem a környezetem meg a világ borzalmait akarom visszaadni. Azt visszaadják rajtam kívül több százan. Keserűség, nyomorúság van, persze, én is észreveszem. De nemcsak ez van, nem kell felerősíteni. Létezik szépség, látni kell azt is. Nem hiszem, hogy a képzőművészetnek az lenne a célja, hogy az ember képébe vágja: nézd, milyen rossz a világ! — Inkább a lelket ápolja, és esztétikai élményt nyújtson? — Az esztétikai élmény meghatározó, de sokadlagos. — Az üzenet a fontos? — Igen. Szerintem nekünk inkább az lenne a feladatunk, hogy megmutassuk, jó is van. Színes a világ. 91 Fotó: Tóth B. László
