Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)

Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Rácz-Fodor Katalin

— S^abadús^ó vagy? — Részben igen, részben nem. Rövid ide­ig tartoztam csak teamhez. Budapesten, a Lapki­adó Vállalatnál grafikusként, de az előnyét igazán nem tapasztaltam. — Számos kiállításod volt itthon és külföldön egyaránt. Milyen témákat részesítesz előnyben? — Szívesen rajzolok természettanulmá­nyokat, városképeket, portrékat, emberi alakokat. Izgalmas téma. — Mesél az arc? — Igen, és ott tényleg nem a látvány a fon­tos, valami mélyebb. Kihívás megtalálni azt a középutat, hogy a portré ne legyen túlságosan karikatúraszerű, de sematikus se. Fontos, hogy benne legyen az egyéniség és a lelkűiét. Sokszor magam is elcsodálkozom, amikor elkezdek valakit rajzolni, hogy egyszer csak ő néz vissza rám. Mintha új életre kelt volna. — A Csipkeházj-sétány Híres halasiak szobor­parkjában két művedet is felavatták: Gyárfás István történészytáblabíró mellszobrát és a Fridrich Hajos mér­nök-tanárt ábrázoló alkotást. Fűnek a felkérésére dolgoztál? — A Gyárfás-szobrot a halasi polgármes­teri hivatal, a Fridrich-művet pedig a német kisebbségi önkormányzat rendelte meg tőlem. — Hogyan zpß°ttak aZ előkészületek? Milyen technikával alkottál? — Először is megterveztem a szoborpar­kot, majd arcképfotókat kerestem, ami alapján elkezdhettem a munkát. Később beszéltem olyan emberekkel, akik személyesen ismerték Fridrich Lajos bácsit, hogy jobban megismerjem őt. Azután vázlatokat rajzoltam, és végül agyagból megmin­táztam a szobrokat. Ezt követően gipszbe ön­töttük, majd a mintáról lett kifaragva a kő. — Jelenleg elég zsúfolt időbeosztás szerint éled az életed... — Festek, rajzolok, grafikákat készítek. Felvétek előkészítő és rajzkészség-fejlesztő tanfo­lyamot vezetek diákoknak, továbbá grafikai és festészeti kurzust tartok felnőtteknek. A Szilády Áron Református Gimnáziumban tervezőgra­fikusként dolgozom, és művészeti ismereteket tanítok. — Ha úgy érzed, hogy nagyon sokat dolgoztál, tudsz egy kicsit lazítani, vagy pihenés közben is a következő munkára gondolsz? — Természetesen tudok lazítani. Amikor dolgozom, akkor csak arra koncentrálok; ha pihenek, akkor 100 százalékosan nem csinálok semmit. — 2005-ben ismét önálló kiállításod volt Hala­son, utána pedigfelkérésre dombormüvet készítettél. — A Szilády-galériában nyílt tárlatom. „Sok-szín” címmel válogattam azokból a mun­káimból, amiket eddig készítettem. Számos rézkar­cot, reservage-t és aquatintát, linómetszetet, litográfiát nyomtattam. Diópáccal, akvarellel, olajjal festettem; tussal, szénnel, pasztellal raj­zoltam. Készítettem ezen kívül homokfúvott üvegképeket, maratott, festett tűzzománcokat. Ezekből adtam ízelítőt a közönségnek, és bemutattam a halasi városháza kovácsoltvas dísz­kapujának, cégér- és lámpatartójának látványtervét is. Bocskai Istvánról készített domborművem egy-egy példányát Halason, illetve Nagyszalontán avatták fel. Figurális és természeti ihletettségű grafikáimban, festményeimen a természet iránti alázatra igyekszem felhívni a figyelmet. A portré­kon, a város- és tájképeken is a hitelességre törekszem. Számos hazai és külföldi kiállításon láthatták munkáimat. Bemutatkoztam Lengyel-, Német- és Svédországban is. Pál László 92

Next

/
Thumbnails
Contents