Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Krámli Kinga
máskor. Hasonló érzés volt bennem a Kultúrház adása előtt is, amikor a Napra együttessel szerepeltem élő műsorban, de ez a fellépés kezdetére elmúlt. — Mit jelentenek számodra a népdalok? — Igazából nagyon sokat. Nagyon nagy felelősség, hogy mit és hogyan ad elő az ember, mert abból mások tanulnak. Ugyanazt kétszer nem lehet elénekelni. A hangulatok folyton változnak. — Feltételesem: pedagógusként a dalok megszerettetése is célod. Fogékonyak a gyerekek a népzenére és a népdalokra? — Nagyon. Főleg akkor, ha olyat tesznek eléjük, ami jó. Az előadásmód fontos szerepet játszik a dalok megkedveltetésében. Az iskolában a tanító a közvetítő; neki kell megbirkóznia ezzel a feladattal. A kotta önmagában kevés, nem tükröz hangulatokat. — Hogyan éled meg ha zsűrizned kell? — Iskolai versenyeken igazából a tanárokat zsűrizzük. A szép hang alap, de az, hogy mit tud a gyerek, elsősorban a pedagóguson múlik. Velem egykorúakat vagy idősebbeket még nehezebb véleményezni. Szubjektív, hogy kinek mi tetszik, ezért nem hálás feladat a zsűrizés. — Gyűjtésekre van-e időd? — Kell, hogy legyen. Kalotaszeg népzenéjéből írtam a szakdolgozatomat. Az ottani viseletről, szokásokról és zenéről gyűjtöttem anyagot zenész társaimmal. Voltak ott ismerőseink. Tudtuk, hogy hová kell menni. Nagy vendégszeretettel fogadtak bennünket, ennek ellenére nem úgy zajlott minden, ahogy én azt gondoltam. Egyből nem sikerült megénekeltetni őket. Sokat beszélgettünk előtte, szinte az egész életüket elmesélték, így közelebb kerültünk egymáshoz. Történeteikből kiderült, hogy nagy szegénységben, mégis példaértékű szeretetben élnek. Úgy gondolom, hogy a tévében látott szörnyűségeken is könnyebb az ő bölcsességükkel felülemelkedni. — A kiskunhalasi Ördöngös Népzenei Tábornak állandó vendége és oktatója vagy. Sok a tehetséges gyerek? — Igen, nagyon, és örülök, hogy mindig sokan jelentkeznek énekelni. Legutóbb halasi, bácskai, dunántúli, felvidéki jeles napi dalokat tanítottam nekik. — A főiskola elvégzése után tanítónő vagy énekesnő leszel? — A zenéléssel szeretnék foglalkozni. Az a fő célom. Bár az sem elképzelheteden, hogy a kettőt együtt tudjam majd művelni. Pál László 71
