Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)

Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Tóth B. László

Fotó: Tóth B. László

— Visszakanyarodva ifjú éveidre, miért nem mentél ilyen jellegű iskolába továbbtanulni?

— Szegedre akartam jelentkezni, a Vedresbe, de a szüleim nem tanácsolták, nagyon féltettek.

— Manapság nehéz elhinni, hogy téged félteni kellett a nagyvárostól.

— Pedig így volt. Gádásos, vékony kissrác voltam, olyan nyüzöge típus. A colosok mindig bántottak, sokszor voltam a céltáblájuk. Emiatt mondták a szülők, hogy inkább maradjak idehaza. Egyébként a Szilády Áron Gimnáziumban tanultam tovább.

— Érdekel ez a gátlásosságod. Hogyan sikerült legyőznöd, mert a mai, felnőtt Tóth B. Eászló karakán, határozott és általában eléri a célját.

— Sosem hittem az erőfölényben, ez most is így van. A szó, a tettek, a képesség sokkal erősebb fegyver az ökölnél is. Az igazamat mindig is megvédtem, de rájöttem, hogy nem izomból kell a dolgokat megoldani. A vékonydongájúságomat pedig a fotózással igyekeztem kompenzálni.

— A gimis évekről mindenki szép dolgokat szokott mesélni.

— Nekem sem lehet egy rossz szavam sem. Magyar Lajosné volt az osztályfőnököm, akire hálásan emlékszem. Aztán ott van még a legendás Zsófi néni, azaz Szalai Zsófia, akinek segítségével fotószakkört vezethettem. Ekkor már voltak kiállításaim is. Az iskolában talán néhány képem még kint is van a falon.

— Melyik volt a legemlékezetesebb?

— A lepényevős. Egy nagylátószögű objektívvei megfogtam azt a pillanatot, hogy egyszerre öten harapnak rá a lepényre. Még az a mély átélés is megjelent az arcokon. Az akkori osztálytársaim még ma is emlegetik ezt a képet.

— Számomra egyértelmű dolognak tűnik, hogy a fotózással kapcsolatos főiskola volt a célod.

— A Nyomdaipari Főiskolára jelentkeztem, de nem vettek fel. Utólag azt mondom, szerencsére.

— Konkrétan én a színművészetire gondoltam, ott van operatőr szak.

— Valóban van, de oda évente vagy ezren jelentkeznek, és 5-6 embert vesznek fel. Ennek ellenére én háromszor nekirugaszkodtam, de valamilyen ürüggyel mindig kiszórtak az utolsó

122