Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Tóth B. László
Tóth B. László fotós, operatőr Maximalistának tartja magát, aki ugyanolyan lelkesedéssel fotóz esküvőket, rendezvényeket, katalógusokat, mint amilyen alázattal veszi mondjuk filmre Kiskunhalas szépségeit, vagy éppen Koltai Lajossal egy portréfilmet. Hat évig gordonkázott, tehetséges grafikusnak tartották az általános iskolában, ő mégis mást választott. Előbb egy Smena 8-assal, majd egyre komolyabb fényképezőgépekkel igyekezett láttatni a világot. Később kamerát vett a kezébe, Szarajevóban a hírhedt Karadzsiccsal lakott egy szállodában, amit lőttek, és ahol éppen egy osztrák televíziónak dolgozott. A szíve mégis szülővárosáé, ezért mondott rögtön igent ennek az interjúkötetnek a fotós munkáira Tóth B. László, aki Ausztrália szerelmese is. — Édesapád jó nevű autószerelőnek számított a városban és a környékén. Éhhez képest belőled nem lett hasonló foglalkozású iparosember. — Gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben. De érdekes, sosem bízott rám semmilyen szerelési feladatot. Pedig az olajszagot szerettem... — Nyilván ő azt akarta, hogy... — ... én is az 6 hivatását válasszam. Nem tettem. Olyannyira nem ragadt rám semmi édesapám tehetségéből, hogy múltkor defektet kaptam, és megizzadtam kerékcsere közben. De nem a meleg miatt... — Milyen gyerek volt a kis Tóth B. Lacika? — Adagos. Az unokatestvérem volt a példaképem, ő fotózott és lovagolt. Aztán hetedikes koromban, a locsolópénzemből vettem egy Smena 8-as fényképezőgépet. Na, onnantól kezdve meg volt pecsételve az életem. Az érdekesség, hogy állítólag szépen rajzoltam, az akkori tanáraim, Diószegi Balázs és Baráth József is inspirált, mondván, tehetséges vagyok. — Mégsem lettél festőművész■ ■ ■ — A fotózással maga a szerelem jött el az életembe. Rájöttem arra, hogy míg egy rajz, egy grafika hetekig készül, addig a fénykép pillanatok alatt megvan. Gyorsan lehet alkotni nagyon szép dolgokat, és ez engem roppant mód vonzott. — Képzőművészet, fotózás, a z?ne kimaradt az életedből? — Nem. Hat évig gordonkáztam, innen származik a zene szeretete. Nemrégiben jelent meg a Magyarország kiemelkedő orgonáiról szóló könyv, amelybe én készítettem a fotókat. Olyan felemelő dolog volt hallani a különböző hangszereket, és én közben lelkesen kattintgattam. Ugyanezt éreztem néhány napja, amikor éppen ebbe a könyvbe csináltam képet Vladár Károlyról. Dudálás közben kaptam le, érdekes volt... 121 Fotó: Tóth B. László
