Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotai emberek - Balázs-Piri Lászlóné–Németh Vendel: „Balotaszállás Községért” kitüntető díjasok

„Balotaszállás Községért” kitüntető díjasok Összeállította: Balázs-Piri Lászlóné — Németh Vendel Dr. Baksa László okleveles kertész- mérnök . 1924. október 7-én született Ba­ján. Itt végezte ta­nulmányait, élt csa­ládjával. Akkori időknek és szoká­soknak megfelelő­en szülei kovács­inasnak íratták be, mely munkát nagy gyermeki érdeklő­déssel kezdte el, mígnem egy súlyos munkahelyi kézsé­rülése nem kényszerítette e szakma ta­nulásának az abbahagyására. Szülei ezt követően a bajai Türr István felsőkeres­kedelmi iskolába íratták, ahol tanulmá­nyait végezte 1939-43-ig. Első munkahe­lye a kiskunhalasi hütőház lett, ahol az összes munkafázist végigcsinálta: udva­ri munkás, ládaszegező, vagonrakó, tojás feldolgozás, baromfifeldolgozás, hűtő­házi raktárkezelő. A háború, a vállalat államosítása megszakította az ottani te­vékenységét egy időre. A katonaság, majd a hosszan tartó hadifogság egy élet­re szóló törést okozott. Szabadulását kö­vetően kötött házasságot 1947. december 6-án, mely házasságból egy fiú gyermeke született. Az államosított Schneider Ignácz-féle baromfifeldolgozó volt mun­kahelyén felkérték igazgatói állás betöl­tésére, melyet ő nem fogadott el. így lett a vállalat terv- és üzemgazdasági osztályvezetője 1956-ig. Ezen időszak alatt alakította ki a baromfifeldolgozó több tíz évre szóló meghatározó terme­lési struktúráját, volumenét, feldolgozói kereskedelmi profilját. Az 1956-os esemé­nyeket követően elhagyta e munkaterüle­tet, visszament Bajára és a bajai Mezőker Kereskedelmi Osztályát vezette. Otthoni környezete, szülei mezőgazdasági, kerté­szeti tevékenysége nem állt távol szakma­ilag az akkori munkájától, sőt időközben elvégezte a Bereczki Máté kertészeti technikum levelező tagozatát is. 1957- 1963-ig dolgozott Baján. 1963-ban az akkori járási hivatalból keresték fel és kérték fel, hogy Balo- taszálláson a tsz-ek által létrehozott sző­lő-gyümölcstermelő Tsz-közi Vállal­kozást irányítsa. A feladat óriási volt, állami támogatási keretből, szövetkeze­ti hitelből hét aranykoronás homokbuc­kák helyén szőlő-gyümölcskultúra létre­hozása. Leírásai szerint rendelkezésre ál­lott egy 20 millió Ft-os keret a telepítési, előkészítési munkálatokra, azonkívül semmi. Egy tanyai szoba sarkában téglákra állított lábnélküli asztal, két há­romlábú szék és egy gyümölcsös láda ülőhelynek kialakítva. A munkások fize­tést addig nem kaptak, csak munkaegység jóváírást. Gép, eszköz, felszerelés hiányá­ban az akkori gépállomáson bérmunka- végzéssel kezdődött a telepítések előké­320

Next

/
Thumbnails
Contents