Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szalai Sándor: Balotai Helynevek
Fotó: Lakatos Mihály, ÁMK 2. Bárány nyúzó 3. Kenyérváró-hegy muszban gazdagabb, mezőgazdasági művelésre alkalmas területet jelentette. Az 1761-es határtérkép már jelzi. Balotai út. A szegedi útból a város alatt délre kiágazó, ma is meglévő földút, amely a kelebiai vasútvonalat keresztezve, délnyugati irányban keresztülhalad Alsószálláson, majd Balotán egészen az öttömösi határig. Báránynyúzó. Domb alsószállás déli részén a balotai út mellett. A balotaszállási határ északi oldalán. A név eredete ismeretlen. Bodzás állás. Lásd.: Borzás állás. Borbás fája. A Szűk út mellett a mai balotaszállási határ környékén nőtt hatalmas jegenyefa. Az 1860-as években a tanács védetté nyilvánította, mint fontos tájékozódási pontot. Borzás állás. Határpont Halas és Mérges között, a mérgesi határ nyugati szegletén. Kováts György 1761 -es térképén már ezen a néven szerepel, és a későbbi térképek is ezen a néven jegyzik. Egy 1799-ben kelt határjárási jegyzőkönyvben Bodzás állás a neve.11 Csősztelek. Nagy Czirok László szerint Göbölyjáráson a vasútvonal és az öttömösi út között a pusztacsőszök használatára bérkiegészítésül adott területet. Darvas rét. A Kőhalomtól nyugatra elterülő vízállásos terület neve volt. Egykori tulajdonosáról kapta a nevét. Füzes. A Halastól délre fekvő puszta. Az 1699-es összeírás elhagyott kun helységnek írja le. Birtoklásáért a város hosszú pereket folytatott a Hamar és más családokkal. Füzesi nagylapos. Fűzespuszta középső részén elhelyezkedő alacsonyabb fekvésű, jó szénatermő terület. Keleti része került a balotaszállási határba. Fűzfás kút. Neve után itató hely volt Alsószállás déli részén, de a 18. században készült térképek egyszerű kútnál, vagy kopolyánál nagyobb kiterjedésű vízállásnak ábrázolják. Szerepel a Kováts György-féle (1761), és a II. József kori I. katonai felmérés (1784) térképen is. Fűzfás lapos. A Fűzfás kúttól délre, már Göbölyjárás területén fekvő alacsonyabb vizenyős terület. Az 1761-es térkép jelzi. Gajdó-hegy. Kisebb magaslat a szabadkai országút és a vasútvonal között a 62. kilométerkőnél. Szerepel a hely neve hagyományokkal kapcsolatban is.12 A 18. századi okmányokban, földkönyvekben gyakran említik. 86 Fotó: Lakatos Mihály, ÁMK
