Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
balotai gazdák az állami elemi iskolában műkedvelő előadást és táncmulatságot rendeztek, például 1912. február 17-én.74 A szórakozás mellett a közösségi célok elérésére is szerveztek bálokat. A nemes célok közé tartoztak a tanyai könyvtárak is. Az első világháború előtt Balotán és Füzesen is volt olvasókör, népkönyvtár. Ismerjük a Balotapusztai Népkönyvtár Felügyelő Bizottságának névsorát 1898-ból. Közöttük Kiskunhalas és Balota több vezető személyisége szerepelt: dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő, dr. Dobozy István, Gaál Endre gimnáziumi tanár, id. Halász D. Ferenc, dr. Hermán Ferenc, dr. Hoffmeister Juda, Szalay Zsigmond iskolaigazgató, Szekér Pál, dr. Szilády Áron református lelkész, akadémikus, Török István, Vári Szabó István polgármester. Póttagok: Berki Antal ügyvéd, dr. Farkas Imre országgyűlési képviselő, dr. Kolozsvári Kiss István országgyűlési képviselő, Kovács Károly.75 A Balotapusztai Népkönyvtár javára bizonyosan tartottak táncmulatságot 1898, 1901, 1911 báli időszakában. Az utóbbi „gazdasági táncmulatság” 45 korona tiszta jövedelmet eredményezett, az eseményen 120-an voltak jelen.76 A Fűzespusztai Népkönyvtár Egyesület 1907. június 2-án bált rendezett a füzesi iskola tantermében.77 A Fűzespusztai Népkönyvtárnak a korabeli újságíró véleménye szerint nagy könyvtára volt. Elhatározták, hogy november és február hónapok között vasárnap délutánonként az iskolánál a művelődés és a társas élet előmozdítására lapokból, felolvasásokból és előadásokból tanulnak.78 1932 febmárjában a Füzespusztai Népkönyvtár elnöke Monda Benő volt. A füzesi iskolában nagyszabású műkedvelő előadást szerveztek a polgármesterjelenlétében.79 Ez az egyesület 1946-ig, megszüntetéséig létezett.80 1912-ben Balota területe 11321 hold 673 négyszögöl, Göbölyjárás 3899 hold 1129 négyszögöl. Valószínűleg a korábbi évek kataszteri térképezése kapcsán Göbölyjárás területe növekedett, Balotáé csökkent.81 1906-ban már foglalkoztak a Szeged és Kiskunhalas közötti helyiérdekű vasút ter- vezgetésével, előkészítésével. A későbbi elképzelések szerint Balotát is érintette volna a nyomvonal: Kiskunhalas, Felsőszállás, Zsana, Eresztő, Balota, Mérges, Kígyós, Dorozsma, Szeged. A 62 km hosszúságból 22 km a kiskunhalasi határban épült volna. Terveztek még 14 állomást (5 halasit), 12 megállóhelyet és 145541 négyszögöl földterület kisajátítást.82 Sok más terv mellett ezt is meghiúsította a háború. Az 1914-1918 közötti években zajló első világháború - annak ellenére, hogy közvetlen harcok Kiskunhalason nem folytak - nem kímélte az itt élőket. 1914-től 2000 katona és 600 népfelkelő vonult be a város lakói közül.83 A hátországban élőknek a nélkülözés, drágaság, pénzromlás, hatósági árak, jegyrendszer, rekvirálás, bizonytalanság, a bevonultakért való aggódás megpróbáltatásait kellett elszenvedniük.84 A háború miatt Kiskunhalason állomásozó 52. gyalogezred Balotán tartott több alkalommal lőgyakorlatot 1915 júliusa és novembere között.85 A göbölyjárási ifjúság 1918. április 1-jén, húsvét másnapján az iskolában jótékonysági táncmulatságot rendezett a háborúban elesett halasi katonák özvegyei és árvái javára Bán György tanító vezetésével.86 A göbölyjárási iskolában 1918. augusztus 25-én a Vöröskereszt Egylet javára szerveztek bált.87 Az első világháború Balotáról származó hősi halottjai közül 45 nevét ismerjük. Az alsóbalotai emléktáblán 25 név (a márványtábla az iskola falán volt, ma a település főterén), a felsőbalotai hősök emlékművén 20 név szerepel (az iskolánál ma is). Alsóbalotai hősi halottak: Antalházi Lajos, Bálint András, Berta Antal, Berta János, Bozsó István, Csanádi András, Csömöre Lukács, Deák Ferenc, Dobó Mihály, Hajdú 60