Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

Fotó: Ákos László 1960. 145.

12. Az egyik göbölyjárási vasúti őrház

13. Zilah-féle szélmalom, tető nélkül, darálónak átalakítva, 1960

ültettek egy halom tetejére. A mai öttömösi müút közelében lévő helyet a balotaiak „Ötvenfa” néven emlegetik.69

A tanyai lakosság számának rohamos növekedése a tanyai oktatás megszervezését is szükségessé tette. Kiskunhalason 1883-ban a tankötelesek jelentős része (48,7 %) nem járt iskolába, ezek döntő többsége külterületi lakos volt.70 A mai Balotaszállás területén öt iskola működött a 19. század végétől kezdődő időszakban: Felsőbalotán 1894-től, Füzesen 1896-tól, Felsőgöbölyjáráson 1913-tól, Alsóbalotán 1927-től, Alsógöbölyjáráson 1931-től.71 Részletes bemutatásuk a tanyai iskolákat ismertető fejezetben olvasható.

A tanyai iskolák szerepe nagyon jelentős a modernizáció korában, a polgárosodásban. Az oktatáson kívül az egészségügy, a vallási és társadalmi élet helyszíneivé is váltak. Rendszeresen jelent meg újsághír a 20. század első másfél évtizedében, hogy himlőoltás lesz a balotai és a füzesi iskolában.72 Római katolikus mise és református isten- tisztelet („pusztai istentisztelet”) helye évtizedeken keresztül a tanyai iskola.73 A

14. Az Ötvenfa fehérnyár bokor, 1960

15. Az Ötvenfa arányai, 1960

59

Fotó: Ákos László 1960. 146.