Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

Fotó: TJM 2006.55.1.

5. táblázat. Kiskunhalas és Balota, Göbölyjárás népessége 1835-1930

1835-1836

1850-1851

1869

1890-1891

1900-1901

1910

1920

1930

Balota

1811,6%

3238 2,5%

316 2,4%

9315,4%

1242 6,3%

1483 6,o%

1522 5,8%

20437,1%

Göbölyjárás

155 1,4%

183 1,4%

132 i,o%

227 1,3%

225 1,1%

4912,0%

510 1,9%

569 1,9%

Balota és Göböly ossz.

336 3,o%

506 3,9%

448 3.4%

1158 6,7%

1467 7,4%

19748,0%

2032 7,7%

2612 9,0%

Kiskunhalas

11400

12783

13127

17138

19866

24381

26083

28699

Forrás: 4. táblázat és Szakái Aurél 2002. 22.

désbe. További előrelépést jelentett, hogy a MÁV igazgatósága Kiskunhalas és Kisszállás között Göbölyjárás pusztán, a 93. számú vasúti őrháznál feltételes megállóhelyet létesített 1886-ban.65 A Göbölyjárás vasúti megállóhely rakodó állomássá építésének terve 1904-ben merült fel, ezt 1907. augusztus 19-én adták át a forgalomnak.66 A Göbölyjárás vasútállomás épülete 1913-ban épült fel. Azonban az új épület tetejét 1914. július 23-án egy óriási jégeső és vihar elsodorta.67

A vasút magyarországi elterjedésének időszakában megszaporodott a száma a szélmalmoknak a Duna-Tisza közén. A mai Balotaszállás területével kapcsolatban hét szélmalmot kell említeni a 19. század második fele és a 20. század eleje időszakában. Felsőbalotán működött Vida Imre, Juhász Vida Lajos szélmalma (kb. 1865 - kb. 1901), Halász Darabos Ferenc szélmalma (kb. 1865 - kb. 1911), Fekete Pallér Sándor szélmalma (kb. 1890-kb. 1935). Alsóbalotai volt Kollár Lajos szélmalma(1895-kb. 1945). Göbölyjárás határán a balotai út mellett állt Nagy L. János, Lüki Nagy András szélmalma (1854 - kb. 1890) és az öttömösi útnál a Vas-féle, majd Babó László szélmalma (1854 - kb. 1929). Füzes pusztán őrölt Zilah István szélmalma (1900 - kb. 1967).68

Egy évszázad alatt létezett e hét malom. 1890 körül és 1900 körül 6-6 őrölt. Kiskunhalason 1900 körül volt a legtöbb szélmalom (32). Kezdetben a városban volt több,

végül inkább a tanyákon mutatkozott rá igény. 1900-tól kezdve a vizsgált területre tartozó 6 szélmalom közül minden évtizedben eltűnt egy. Legtovább a füzesi maradt meg. Végül félig visszabontva, mint daráló üzemelt.

A népi emlékezet szerint 1898-ban - az 1848-49-es magyar forradalom és szabadság- harc 50. évfordulója alkalmából - Balota puszta lakói 50 nyárfát

11. Göbölyjárás vasútállomás

58