Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
tét, nagyobb gazdaságot találtak. Füzes keleti részén Boditsi István, Figura Mihály, Szilágyi István, Göbölyjáráson Búza János, Balota pusztán Lakos Gergely szállási gazdákat jelölték.48 Az I. katonai térképpel csaknem egyidejű 1786. évi népszámláláskor a halasi határban 92 házat írtak össze. A város által építtetett 2 csárdát és 3 csőszházat (közöttük a balotait) leszámítva 87 tanyai ház volt a határban.49 A Kiskun Kerület 1787-ben ismét összeíratta a népességet. Ebből ismerjük a Balota pusztán élő családok számát és összetételét legelőször számszerűen: házak száma 6, ebből lakatlan 1, családok száma 5, összes népesség 22, zsellér 6, egyéb férfi 1, (polgár, mester 0), nő 10, 1-12 éves gyermek 4, 13-17 éves l.50 Balota határának részletes leírása olvasható a II. József-kori összeírásban, 1786-ban. „Balotai marhajáró és osztályok a benne lévő házakkal nro et nro. Kezdődik ezen szakasz a kisszállási, halasi, és balotai szeghatárnál, és megyen észak felé egy egyenes lineában a Balotai strására, onnét az Eresztői kiskútra, innét megfordul napkelet felé az szegedi úttal egész a kígyósi határ széléig. Ettől megfordul délszint a határhányásokkal, által az balotai, kígyósi, és mérgesi szeghatáron Kőhalmon, Borzás álláson, mérgesi, ötömösi és balotai szeghatáron egész a tompái, balotai és ötömösi határig, és bezáródik napnyugatra az határhányásokkal által a tompái, balotai, kisszállási határokon menvén a kisszállási, balotai, halasi közhatámál.” Ebben a leírásban olvashatjuk Balota határainak első írott változatát, azonban Balotához kapcsolták Eresztőt is.51 Balota és Eresztő szoros kapcsolatát jól jellemzi, hogy a Balotai stázsa nevű halom Eresztőn található. Balota puszta területének kérdésével szorosan összefügg Gö- bölyjárás alakulása is. Göbölyjárás neve az 1754-es szállásföld osztáskor feltűnik a 51 8. Balota és Göbölyjárás a 18-20. században
