Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Baksa László–Csordás József: Rákóczi Vadásztársaság
Ami később a kilencvenes években 10 év alatt sem jön össze a természetes fácánszaporulatból. Ebben az időszakban a fő bevételi forrás az élő nyúl hálózásából a lőtt őz és lőtt fácán eladásából származik. Ekkor épült a társaság vadászháza nagyrészt társadalmi munkával, mert a mesteremberek és a segédmunkások is a társaság tagjai. Az időszak a nyolcvanas évek elejéig tartott, ekkor érezhetővé vált a vadállomány csökkenése. Ezzel hozható kapcsolatba a vezetésben bekövetkező változás. A vadász- társaság vezetése felismerve, hogy csak a természetes szapomlatból nem tud vadászatokat szervezni, felmerült a mesterséges fácánnevelés lehetősége. A gondolat nem új hisz a társaság már a hetvenes évek közepén is próbálkozott fácánneveléssel: házi kot- lós tyúkkal kikeltetni és felnevelni a fácán csibéket. A módszer jó eredményt hozott, de a legnagyobb gond az volt, hogy egy időben nagyszámú kotlóst kellett biztosítani, ez korlátozta az eredményességet. A rendszer sok előnye ellenére a kotlós hiányon megbukott. Új megoldást kellett keresni, ezt a feladatot a meglévő vezetés nem vállalta. Lemondott, ezzel lehetőséget teremtett egy fiatalabb, a változtatásra fogékonyabb vezetőségnek a bizonyításra. 1981. február 22-én tartott időközi választáson - 1980-ban volt a ciklus végi választás - ifj. Baksa Lászlót elnöknek, Csordás Józsefet vadászmesternek, dr. Krémer Ferencet titkárnak választotta meg a közgyűlés. A régi vezetésből Kauz István maradt, Berényi Istvánt örökös tiszteletbeli elnöknek választották meg. Ezzel megtörtént annak a változásnak az elindítása melyet, az új vezetés különböző programokba csoportosítva hajt végre. Ezek az élőhely javítása, vadföldek létesítése, víz biztosítása, téli takarmányozás, takarmány tárolók építése. Dámtelepítés 1981-ben (Gyulajról 28 db dám vásárlása, kerítés nélkül való betelepítése egyedülálló vállalkozás akkor). Fácánnevelés (fekvő kéményes fűtött előnevelő, hálóval fedett utónevelők). Külföldi bérvadásztatás (az erdészettől megkapott erdészház vendégfogadásra alkalmassá tétele). E feladatok elvégzését és eredményességét leginkább az 1990. évi vadászmesteri beszámoló tükrözi, mely az 1985-1989 közötti 5 évről szól. Összeállította: Csordás József vadászmester (Balotaszállás, 1990. január 22.) „Bevezető. Élőhelyi adottságok. A Balotaszállási Rákóczi Vt. a Duna-Tisza közi homokhátságon gazdálkodik 12.355 ha területen. Ebből vadgazdálkodásra alkalmas terület nagysága: 10.839 ha. A vadászterület erdővel borított része 6.151 ha, mely a vadászatra alkalmas terület 56,7 %-a. A mezőgazdasági terület (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, nádas) 4.688 ha nagyságú. Az élőhely talaja gyengén humuszos homok. Az élőhely minőségét a minimum tényezőként szereplő vízhiány lényegesen befolyásolja. Az élőhely negatív irányú átalakulása oda vezetett, hogy vadászterületünk adottságai az apróvad számára már nem, a nagyvad számára még nem igazán megfelelőek. Ez a tény határozta meg vadgazdálkodási tevékenységünk fő irányait, élőhely fejlesztési programunk konkrét feladatait. A vadásztársaság hat mezőgazdasági nagyüzem és egy erdőgazdaság területén gazdálkodik a vadállománnyal. Vadásztársaságunknak 40 fő tagja és 2 fő hivatásos vadásza van. Az elmúlt időszakban három fontos vadgazdálkodási programot hajtottunk végre. Időrendi sorrendben a következőket: 1. Az élőhely potenciális vadeltartó képességének növelése. E program keretében a következő feladatokat oldottuk meg: 25 db csőkút és dagonya kialakításával a vízigény kielégítése a vadásztársaság teljes területén; intenzív földgazdálkodás folytatása 70 ha területen; jó minőségű téli takarmány megtermelése, veszteség és károsodás 256
