Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Baksa László–Csordás József: Rákóczi Vadásztársaság
mentes tárolása fedett takarmánytárolókban; 45 db új nagyvadetető, 18 db etetővályú kialakításával a folyamatos téli takarmányozás biztosítása; 56 db sózó készítése. Az élőhely fejlesztések komplex témaköréhez tartozik a vad nyugalmának és védelmének biztosítása. Ezen a területen van még a legtöbb tennivalónk. Vadvédelmi tevékenységünk a hivatásos személyzet másirányú lekötöttsége miatt nem volt kielégítő. A vadvédelmi munkát a jövőben új módszerek bevezetésével kell hatékonnyá tennünk. A vadászati körülmények javítása érdekében 53 db új magaslest építettünk a vadásztársaság területén. 2. Az 1982. évben indított, és 1987-ben befejeződő sikeres dámtelepítési programunk volt a következő leckénk. 3. Fácánnevelési program. Több éven keresztül különböző fácánnevelési módszereket próbáltunk kialakítani és meghonosítani területünkön, sajnos kevés sikerrel. Az élőhelynek apróvad számára történő kedvezőtlen átalakulása - erdősültség magas százaléka, szárnyas és szőrmés ragadozók túlszaporodása - miatt adottságainknak megfelelő, máshol már sikeresen alkalmazott elő-, közép-, és utónevelési technológiát dolgoztunk ki. Erőfeszítéseinket 1989. évben siker koronázta. Elkészült a Kiskunfélegyházi Petőfi Vt. mintája alapján, a két ciklusban 13.000-15.000 db fácán elő- és középnevelésre alkalmas fekvőkéményes nevelőház. Szakmailag nehezebb feladatot jelentő fácán utónevelés megvalósítására a lenesi magashálós módszert honosítottuk meg. A röpdés utónevelőben 22-24 hetes korig tudjuk tartani a madarakat. Vadfajok értékelése és hasznosítása (Nagyvadak 1-4. pont és apró vadak 5-6. pont). 1. Szarvas. Az állomány nagysága változó, több év átlagában 30-40 db közötti törzsállománnyal számolhatunk. Vadásztársaságunk teljes területén előfordul. A változó intenzitású bőgés meghatározza vadászatának eredményét. Az élőhely karbantartásával a bőgésre időzített csemegenövények vetésével „megköthető” a gímszarvas. Jelentősebb vadkárt eddig nem okozott. A vadászati lehetőségek bővítésében és szerényebb árbevételt biztosító bérvadásztatásban rejlik e vadfajnak a jelentősége területünkön. 2. táblázat. Szarvas teríték adatok (db) 1985 1986 1987 1988 1989 Összesen Bika külföldi lelövés4 4 2 3 13 belföldi lelövés 2 51 7 15 Tehén, borjú külföldi lelövés112 belföldi lelövés 3 3 1 1 1 9 5 év alatt összesen 39 2. Dám. A sikeresen végrehajtott dámtelepítés eredményeképpen területünkön 140-150 db dám él. Ilyen állománynagyságnál sem vadkár, sem elvándorlás nem tapasztalható, ezért számuk további növelésére van lehetőség. Sajnos ebből a vadfajból esik legtöbb az orvvadászok áldozatává. A mortalitás is jóval nagyobb, mint a gímszarvasnál. A dámállomány minősége kiváló, amelyet jól reprezentál az a tény, hogy a terítékre kerülő összes érett lapátú dámbika érmes minősítést kapott. Legnagyobb gon257
