Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás

Megvan a jóindulat a munkásőr elvtársakban ahhoz, hogy megvédjék a proletárdikta­túrát és elsajátítsák a kellő tudományt is ahhoz, hogy a bujkáló ellenforradalmárokat le tudják leplezni és szét tudják verni. Nagy gondot kell fordítani a KISZ-fiatalok ne­velésére. Ezek a fiatalok harcosak, és ki mernek állni a nézeteik mellett. Azonban érez­niük kell, hogy mögöttük állunk. Vannak olyan kommunista elvtársak, akik nem tö­rődnek családjukkal és azok nem KISZ-tagok. Az is hiba és változtatni kell rajta, hogy gyermekeinket volt apácák és főtanácsosok feleségei nevelik mint a jövő generációját „szocialista szellemben”.68 Érdemes még egy erőszakszervezet vezetőjének a véleményét idéznünk, amely a kommunista pártiskolákban elsajátított nyelvhasználatra és mindazokra a rögzült, ál­landósult mentalitásjegyekre is illusztratív, s lényegében bátran általánosítható példa. Franyó János rendőrszázados így látta 1959-ben a saját pártállami rendőrségétől elvár­ható feladatát: „Összehasonlítást kell tennünk a szocialista társadalmi rend és a kapita­lista társadalmi rend igazságszolgáltatási módszerénél. Nagy a különbség, legalább olyan mint a burzsoá rend és a szocialista rend között. Nálunk a fő cél az emberek ne­velése, az emberek tudatának átformálása, viszont a burzsoá társadalomban csupán a cselekmények megtorlására irányul a büntetés. Az emberek tudatának átformálása nem is kizárólag az igazságszolgáltató szervek feladata, hanem egy társadalmi problé­ma, amely véleményem szerint minden állami és társadalmi [szervnek] a saját terüle­tén felelősségteljes feladata. A nevelés problémájának megoldására van hivatva pl. a kultúra különböző megnyilvánulása. Pl. a filmeken keresztül is formálhatjuk az embe­rek tudatát, hogy ne kövessenek el bűncselekményeket. Ha pedig már elkövették a bűncselekményt, olyan megtorlást kell eszközölni, amely lényegében nem is megtor­lás jellegű, hanem nevelő hatású legyen. A legtöbb bűncselekmény - a tapasztalat sze­rint - általában a társadalmi tulajdon körül van. Sajnos e bűncselekményeket majdnem mindig kedvező osztályhelyzetü személyek követik el. Ez évben 46 fiatalkorú ellen folyt eljárás. A szülőknek nagyobb gondot kell fordítani gyermekeik helyes irányban való nevelésére.” Idézetünk a paternalista magatartásmód több jellemzőjét és sémáját tartalmazza: „fent” áll az atyai szerepet vállaló párt, az állam, míg „lent” élnek a neve­lésre szoruló, éretlen alanyok.69 A pártbizottsági üléseken rendszeres társadalomkritikát fogalmaztak meg, ami­nek alapja érthetően a marxista-leninista ideológia volt. Aki ott hivatalosan megszó­lalt, az minél inkább igyekezett megfelelni szerepének, feljebbvalóinak. Ezek a szöve­gek nyilvánvaló módon visszaadják azokat a kliséket, sematikus magyarázatokat, amelyek nyelvét ki-ki különböző időben és helyeken elsajátította. Rendszerint a párt­iskolákban. Továbbra is az osztályharcos alapú gondolkodási horizont igen alacsony szintjét tükrözi a pártállam nyelve. Az 1950-60-as évek illusztratív példáit idézzük, amelyek a kiskunhalasi pártbizottság ülésén hangzottak el 1959 májusában, de nyil­vánvaló módon ugyanilyen szabályszerűen ezek elhangzottak másutt, mint láttuk, Balotaszálláson is. Jellegzetességek ezek abból a korszakból, amikor éppen a falusi kollektivizálási kampányok zajlottak. Jellemzik az apparátusbeli mentalitást, de ugyanakkor az állandó elégedetlenkedésükkel, kritikájukkal és ellenségképeikkel aka­ratlanul is rávilágítanak a kommunista társadalomátalakító program helyenkénti siker­telenségeire. Mindezt úgy is felfoghatjuk, mint a társadalmi ellenállás formáit. Rejtett - hiszen az 1956-os forradalom leverése utáni időszakról van szó - szembefordulások­ról van itt szó, a korábbi szokások automatikus továbbéléséről, szocializációs átörökí­199

Next

/
Thumbnails
Contents