Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás

Fotó: ÁMK települési részt érintett, hiszen még 1970-ben is a házaknak csak 15%-a rendelkezett villany­nyal.38 A „népi demok­ratikus” részvétel, a tanácstagi érdektelen­ségre utaló megállapítás hasonlóképpen a helyi legitimációs hiányt jel­zi, azaz a fennálló rendszer társadalmi el­fogadottsága sokszor csak formális és feltételes volt. A barom­fitenyésztés állami tá­mogatásával kapcsolatos színlelt viselkedésformák és praktikák is erre utalnak. A szöveget nem teljes terjedelemben közöljük, amelynek első fele az ekkor kötele­zőnek tekintett „szovjet-magyar barátságot”, a kommunizmust éltette, valamint Ame­rikát szidalmazta:39 „Az újonnan megválasztott tanácstagság nem volt tisztában munkájával és fel­adatkörével. Hiszen olyan emberek kerültek a tanácsokba, akik azelőtt mindentől el voltak tiltva és ki voltak zárva az államvezetésből. Újságolvasáshoz, vagy könyvekhez ritkán jutottak, mert csak munka volt az övéké a kapitalizmusban. Azonban mégis hoz­záfogtak és lerakták az alapkövét a szocialista államigazgatásnak. [...] A mi közsé­günk 1952. január 2-án vált önálló tanáccsá. [...] Községi tanácstagjaink igyekeznek a dolgozónép érdekeinek megfelelően végezni munkájukat. A tanácsüléseken felvetik a választópolgárok problémáit és panaszait. Azonkívül javaslatokkal segítik a község fejlődését. A község megalakulásakor csak 30 ház állt a községben, és a Tanácsháza. Azóta nagy fejlődésen mentünk keresztül. Azóta épült a községben egy két tantermes iskola, amely elősegítette az oktatás kérdését községünkben. Napközis óvodát hoz­tunk létre, amely szintén elősegíti a község dolgozó asszonyainak problémáit [megol­dani] a gyermeknevelés terén, különösen a nyári mezőgazdasági munkák idején. Épí­tettünk Kultúrházat, amely a község lakosságának kultúrigényét minden esetben kielé­gíti. Járdát építettünk, a Tanácsház és a Kultúrház között parkot hoztunk létre. Az FMSZ részéről bolt lett építve. 1959 decemberében kigyulladt a villany, az elmúlt év­ben pedig orvosi lakást és rendelőt építettünk. Ezek a létesítmények megvalósítása mind a Községi Tanács tagjaink jó munkája révén lett megvalósítva. Dicséret érdemli mindazon dolgozó parasztokat, akik társadalmi munkával hozzájárultak a létesítmé­nyek megvalósításához. [...] Vannak azonban olyan tanácstagjaink is, akik nem tesznek eleget tanácstagi kötelezettségüknek, nem képviselik a választó polgárok érdekeit, nagyon ritkán járnak el a tanácsülésre. [...] Községünk mezőgazdasági jellegű község, mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozik. [...]” A központi elosztásnak megfelelően kenyérgabonából 19 vagont kellett Ba- lotaszálláson felvásárolni, a tervnek azonban több mint felét nem tudták szállítani. Ha­sonlóképpen elmaradtak a sertéshizlalással is, hiszen a tervben meghatározott 800 da­2. Az Öttömösi úti villanyhálózat, 1960 körül 190

Next

/
Thumbnails
Contents