Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
2. táblázat. A kiskunhalasi járás népességfejlődése és a nemek aránya Sorsz. Település Népességszám (jan.1.) Tényleges szaporulat vagy fogyás Férfiak Nők 1000 férfira jutó nő 1949 1960 % 1. Balotaszállás 3603 3316-287-8,0 1670 1646 986 2. Borota 4444 3826-618-13,9 1823 2003 1099 3. Harkakötöny 1252 1318 66 5,3 657 661 1006 4. Jánoshalma 14042 13189-853-6,1 6431 6758 1051 5. Kelebia 4192 3773-419-10,0 1859 1914 1030 6. Kéleshalom 2080 1844-236-11,3 903 941 1042 7. Kisszállás 4570 4701 131 2,9 2324 2377 1023 8. Kunfehértó 1678 2413 735 43,8 1154 1259 1091 9. Rém 1947 1894-53-2,7 917 977 1065 10. Tompa 6577 6072-505-7,7 2970 3102 1044 11. Zsana 2177 2103-74-3,4 1039 1064 1024 Ossz. 46562 44449-2113-4,5 21747 22702 1044 Forrás: 1960. évi népszámlálás. 1. 105. ságszáma növekedett: Kunfehértó (kiugróan magas 43,8%-al) és Kisszállás. Az összes többi helyen fogyást lehetett tapasztalni, a járásbeli átlaghoz (-4,5%) képest Balotaszállás népessége jó 10 év alatt 8%-kal csökkent, amely tendencia - mint látni fogjuk - folytatódott. A 2. táblázatra tekintve településünk egy tényezőt tekintetbe véve egyedülálló helynek számított: az arányok alapján a nők száma itt volt a legalacsonyabb, ami nyilvánvaló módon erősítette a családalapítási nehézségeket, s jelentősen hozzájárult a fogyáshoz.16 A népességfogyásra adott egyik válasz természetesen itt is az, hogy a községekből elvándorlók igen jelentős része a városok lakosságszámát növelte: sorrend szerint Kalocsa (18,4%-os növekedés), Kecskemét (16,6%), Kiskunhalas (8,9%), Baja (8,8%), Kiskunfélegyháza (5,5%) gyarapodott leginkább. Van egy másik tanulsága is a népességszerkezet-változásnak: inkább a megye déli, határmenti községei fogytak. Elsősorban a bácsalmási (-12,7%) és bajai (-9,3%), majd a kiskunfélegyházi (-6%), kalocsai (-5,7%), majd a kiskunhalasi (-4,5%). A legkevésbé a kecskeméti (-0,2%), a duna- vecsei (-0,2%) és a kiskőrösi (-2,8%).17 Abszolút számokban kifejezve: míg a járások népessége 19518 fővel kevesebb lett, addig a járási jogú városoké 17940 fővel növekedett. Mindezek azért is fontosak, hogy érzékeljük, milyen általános, strukturális hatások érvényesültek Balotaszálláson, amely tehát állandó részese volt egy folyamatos községi népességfogyásnak. Rendelkezésre áll egy igen hosszú távú metszet is: eszerint 100 év alatt, 1870 és 1969 között közel 300%-kal növekedett a település népessége, de mint láttuk az 1930/1940-es évektől már egyértelműen a csökkenési tendencia érvényesült. Balotaszállás tíz évenként mért fogyása a következő arányokat jelentette: 1949-1960: 25,5% (919 fő), 1960-1969: 19,3% (642 fő), 1970-1979: 25,3% (694 fő). A természetes szaporodás is csökkent, s messze nem tudta ellensúlyozni az elvándor181
