Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
3. táblázat. A népesség tényleges szaporodása és fogyása a kiskunhalasi járásban 1870-1969 Település 1870-1969 1949-1960 1960-1969 szám % fő % fő % Balotaszállás 2010 298,2-919,0-25,5-642,0-19,3 Bácsszőlős-53,1-32,6 Borota-36,9-26,3 Csikéria-29-16,1 Csólyospálos-16,1-6,6 Harkakötöny-12,5-16,6 Jánoshalma-10,7-5,1 Jászszentlászló-13,0-7,8 Kelebia-17,5-9,0 Kéleshalom-28,4-19,3 Kiskunmaisa-10,1-3,9 Kisszállás-12,3-14,9 Kömpöc-9,1-10,7 Kunbaja-35,1-3,4 Kunfehértó 54,2 9,4 Mélykút-9,5-6,5 Pirtó-17,0-4,6 Rém-13,4-11,3 Szánk-14,8-6,0 Tompa-18,4-11,4 Zsana-25,9-23,1 Összes-16,3-9,6 Forrás: 1970. évi népszámlálás. 20. 414-415. lást. A kiskunhalasi járásban Bácsszőlős, Borota és Zsana népességcsökkenése volt a legmagasabb, őket követte Balotaszállás (19,3%).18 Ugyanakkor 1970-ben településünkön kívül most már több más falut is elért a negatív folyamat: az 1000 férfira számított nők aránya már nem Balotaszálláson (912 fő) volt a legalacsonyabb, hanem Zsanán és Harkakötönyben, de több más helyen sem érték el a járási átlagot (1022 fő).19 Az elvándorlás rendszerint az öregedési folyamatok felerősödésével jár együtt. A megyében 1949-hez képest 1960-ra 12-ről 14%-ranőtt a 60 éves és annál idősebb korcsoport aránya. A községekben a városokénál látványosabb volt az öregedés.20 Szintén megyei összevetés alapján látható, hogy az 1950-es években lényeges változás következett be a családi állapotban, hiszen megnőtt a házasok és az elváltak száma. Az országoshoz képest magasabb volt a házasok és az özvegyek aránya. Ha megfontoljuk, 182
