Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
1. táblázat. A kiskunhalasi járás települései és népessége Sorsz. Település Kat.h. Hektár Népességszám Km2-re jutó népsűrűség Külterületi lakott helyek száma Külterületi népesség Belterületi népesség A külterülei népesség aránya % 1. Balotaszállás 18212 10481 3316 31,6 4 3169 147 95,6 2. Borota 14213 8179 3826 46,8 6 2545 1281 66,5 3. Harkakötönv 9173 5279 1318 25,0 3 1076 242 81,6 4. Jánoshalma 22971 13219 13189 99,8 8 2422 10767 18,4 5. Kelebia 11953 6671 3773 56,6 7 1167 2606 30,9 6. Kéleshalom 10706 6161 1844 29,9 4 1755 89 95,2 7. Kisszállás 15998 9206 4701 51,1 8 3715 986 79,0 8. Kunfehértó 13679 7872 2413 30,7 7 1667 746 69,1 9. Rém 6939 3993 1894 47,4 6 296 1598 15,6 10. Tompa 14173 8156 6072 74,4 27 2818 3254 46,4 11. Zsana 15354 8836 2103 23,8 5 2011 92 95,6 ossz. 153011 88053 44449 50,5 85 22641 21808 50,9 Forrás: 1960. évi népszámlálás. 1.31. azokat a makro- és mikroléptékü változásokat, amelyek új egyéni és kollektív reakciókat, jobb esetben stratégiákat alakítottak ki. Bács-Kiskun megyei összképünk más módon is elhelyezi Balotaszállást a Duna-Tisza közi térségben. A megyei népesség 71%-a élt a nyolc járás 108 községében 1960-ban. A városi népességszám 1949-hez képest három százalékkal nőtt (26-ról 29%-ra). Számunkra ez érzékletesebb módon akkor látható, ha közöljük azt, hogy jó tíz év alatt a megyebeli községek népessége 5%-kal, azaz 20 ezer fővel csökkent, míg a városoké közel 18000-rel (12%) emelkedett. Ezt a meghatározó tendenciát az is jelzi, hogy a városi népesség szaporodásának egyötödét bevándorlási többlet, négyötödét természetes szaporodás eredményezte. Ha járások szerint nézzük, akkor a legnagyobb mértékben a bácsalmási járásban lakók létszáma csökkent, s ugyanakkor a megyeszékhely, Kecskemét szívóhatása volt a legerősebb, hiszen annak létszáma ez idő alatt 10 ezer fővel növekedett (17%)12 A kiskunhalasi járásban Jánoshalma volt a legnépesebb, és ugyanakkor a legterjedelmesebb területen helyezkedett el.13 Arányait tekintve azonban mégis Balotaszállás sajátosságait kell itt kiemelni: az 1960-ban 3316 fős település és tanyavilága ajárásban a második legnagyobb földrajzi körzetet képezte. Lakosságának 95,6%-a külterületen, tanyán, a belterületen csupán 147 fő élt. A népességszámát tekintve kisebb Zsanán volt még ugyanekkora a kül- és belterületi népesség megoszlása.14 Érdemes egy pillantást vetnünk a megye öt legjelentősebb városának külterületi népességmegoszlására: Kecskemét (31,3%), Kiskunfélegyháza (30,9%), Kiskunhalas (30,8%) közel azonos arányú lakossága élt a településen kívül, hozzájuk képest a Baja (8,9%) és a Kalocsa (3,8%) környéki tanyai területeken jóval kevesebben éltek.15 Hasonlóképpen járási összehasonlításban kell értelmezni a rendelkezésre álló 1949. évi adatok alapján, hogy milyen módon változott az egyes települések népességszáma. Másként fogalmazva: konkrétan az 1950-es években hogyan jellemezhető a községek vonzó és taszító hatása? Ez alapján azt láthatjuk, hogy két település lakos180
