Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
Gazdasági és társadalmi átalakulás Mindennapi szocializmus Balotaszálláson az 1950 — 1960-as években* Ö. Kovács József Bevezetés A balotaszállási tanyavilág közigazgatási tekintetben 1952-ig Kiskunhalas külterülete volt. A mezővárosi léthez való kötődések természetesen a későbbiekben önállósult Balotaszálláson is megmaradtak.1 A településszerkezeti fejlődést ezen a vidéken is alapvetően befolyásolta a pártállami politika. így például 1949 elejétől rendeletben szabályozták, hogy a „tanyakérdés szerves, gyors megoldása, a tanyaközpontok kijelölése, valamint az azzal kapcsolatos munkák végrehajtása céljából” országosan úgynevezett tanyai tanácsot kellett felállítani.2 Nem sokkal később a szétszórt tanyai települések gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének a megjavítását tűzték ki célként, amit elsősorban tanyaközpontok kijelölésével kívántak megvalósítani. Hivatalosan ezután állandó lakást csak a belterületen, ill. a tanyaközpontban lehetett építeni, ami nyilvánvaló üzenet volt az ott élőknek3. Egy távolabbi perspektívából szemlélve településünk történetét, a hivatalos községgé válást részben ebbe a folyamatba, tágabb összefüggésbe tudjuk beilleszteni. Balotaszállási tehát 1952-től közigazgatási szempontból önállónak nyilvánították. A település vezetői és talán lakóinak egy része is fontosnak tarthatta ezt a lépést, azonban távolról sem jelentett ez valóságos önirányítást és függetlenséget. Ezeket a függőségi viszonyokat szeretnénk az alábbiakban bemutatni. A település történetéhez a jelenkortörténet-írás eszköztárát felhasználva közelítünk. Ennek számos nehézségével kell itt is szembenéznünk, amelyek természetesen csak részben választhatóak el a történetkutatás általános és jól ismert problémáitól. Mindenekelőtt arra szeretnénk utalni, hogy a múltbeli történések, jelenségek bármiféle ábrázolása nagyban függ a kutató kérdésfelvetésétől, egyáltalán attól, hogy mit állítunk a vizsgálat középpontjába. Azt hogyan, milyen fogalmi nyelvvel írjuk le? Ez utóbbi, a nyelvhasználat végképp nem közömbös, így például egyáltalán nem mindegy, hogy a korabeli szóhasználatot - s azon belül is például a hivatalosat vagy a mindennapit - követjük. Különösképpen nehézzé válik a szocializmus történetével foglalkozók feladata a következő néhány probléma miatt. Először is, a közelmúltról, azaz néhány évtizeddel korábbi történésekről van szó. Az akkori fiatal emberek mai - öregkori - emlékezetével, személyes benyomásaival a kutató a maga ismereteivel úgymond versenyben áll. A kortársak, a balotaszállási történések résztvevőinek történeti emlékezete nyilvánvaló módon sokszor ütközhet a történészi megközelítésekkel és magyarázatokkal. Ezért is gondoljuk azt, hogy a jelenkortörténet - más történeti korszakokhoz képest sokkal * A tanulmány a TO 049424 TRT. számú OTKA-kutatás alapján készült 177
