Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
A község megalakulásától 1959-ig átlagosan 85 gyermek született évente. 1960 és 1969 között 49, 1970 és 1979 között 43, 1980 és 1989 között 26 gyermek született átlagosan évente. A vízválasztó az 1980, 1981-es év. 1980-ban még 41 születés mutatható ki, 1981-ben már csak 2 8.152 Ettől az évtől kezdve a születések száma ez alatt van. Ezzel összefügg a lélekszám alakulása is: 1975-ben 2576, 1980-ban 2093, 1981-ben 2070 fő.153 Az adótételek vizsgálatánál is tükröződik az 1980-81 -es adat. A házadóból befolyt bevétel 1980-ban 38 776 Ft, 1981-ben 38 612 Ft, elhanyagolható az eltérés. Az általános jövedelemadó szempontjából viszont már határozottabb az eltérés: 67452 Ft-ról 88680 Ft-ra változott a bevétel.154 A hetvenes években új lendületet kapott gyümölcs- és szőlőtermesztési ágazat, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a legnagyobb bevételeket hozták.155 Ezt követte az állattenyésztés, majd a takarmánytermelés - igaz, elsősorban a szálastakarmány. Viszonylagos stagnálás figyelhető meg a nyolcvanas évek elején az elvándorlásokat tekintve. Ezt az időszakot az intézmények fűtéskorszerűsítésére használták fel. így a Községi Tanács, az óvoda kapott központi fűtést, míg az iskolánál a sportpálya kapott pormentes bevonatot.156 A tanyás körzetekből való elvándorlás is visszaesett. Nem hiába történt tehát a villamosítás és a vízhálózattal történő ellátás. Ez elsősorban a Pusztamérgeshez és Öttömöshöz közel esőket érintette. Tény azonban az is, hogy a termelő üzemek szőlő- és gyümölcstermesztési területei is erre a térségre korlátozódtak. így további elvándorlás, legalábbis az előző évekhez viszonyítottan százalékosan kisebb.157 Igazolni látszik ezt az elmondottakon túl az adótételek részletezése. 1982-83-ban például a jövedelem megnövekedett, a lakások száma viszont nem.158 A lakosság anyagi gyarapodása indokolta azt, hogy a község belterületén 1985-ben újabb élelmiszerboltot adjanak át, valamint az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltséget létesített. Emellett sajnos tény, hogy a lakosság egy másik része idős.159 1985-ben például 12 idős személynek javasolták a szociális otthonban történő elhelyezést Kiskunhalason. Ezért is szerepelt a község távlati terveiben Öregek Napközi Otthona létesítmény alapítása. Az idős lakosság viszonylag magas számát 1980 és 1984 közötti felmérés is mutatja: 125 halálozásra160 mindösszesen 84 születés jut. Ugyanezen felmérés szerint az aktív dolgozók átlagkeresete 4500 Ft/hó, ami igen magasnak mondható, ha arra gondolunk, hogy a háztáji gazdaságból a lakosságnak még legalább ennyi jutott. Érdekes még az is, hogy a 968 női lakosból 260 fő 55 év feletti (25%) - ez szintén a magas életkort mutatja. 19. Felszabadulási emlékmű. 1975 171 Fotó: TJM 2006.52.23.
