Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
Fotó: ÁMK. PHB A nyolcvanas évek közepétől a járási hivatalok megszűnése után a fejlesztések anyagi forrásai átszervezést igényeltek. Ezt a 11 tanács között kötött együttműködési megállapodással akarták megoldani.161 Ezen szervek közös pénzalapot hoztak létre, mely forrást az aktuális fejlesztésekre fordították. Ilyen volt például Harka- kötöny egészségügyi fejlesztése - orvosi rendelő mely a közös pénzalap terhére történt. A Városkörnyéki Alap finanszírozta például a települések közös kezelésében lévő úttörőtáborokat. Az alap a lélekszám alapján részesítette tagjait a terhekből is. 1986. január 1-jétől működik Balotaszálláson Általános Művelődési Központ.162 Miután az egyes részintézmények korszerűsítése megtörtént, jó szerkezeti megoldásnak tűnt a három rész (óvoda, iskola, kultúrház) összevonása önálló költségvetési intézménnyé. Szépséghibája, hogy csak 1986-ban került erre sor, így az új intézmény magán viselte az 1990-es évek valamennyi működési, szervezeti „betegségeit”. Megalakulásakor az addig jelentős anyagi terhet magára vállaló Kossuth Tsz befejezte addigi ilyen jellegű közreműködését, ezzel óriási mértékben megnövelte a községi tanács terheit.163 Sürgős feladatnak számított a pedagógusok letelepítése, melynek oka a helyi tantestület magas átlagéletkora volt. A letelepítést szolgálati lakások építésével szerették volna elősegíteni 1987-ben pályázati úton. Hozzávetőleg az összköltségvetés 50 %-a céltámogatás volt. Ezzel két ikerház építésére került sor, melyek használatbavétele az évtized végére meg is történt.164 Szintén az 1985-1986-os években találkozott a falu egy merőben új és igen veszélyes problémával. Ez tulajdonképpen a vízhálózat bővülésével volt összefüggésben. A második fejlesztési lépcsőben fúrt kút vízminősége erősen romlott: igen magas lett a víz arzéntartalma.165 Megközelítette, illetve meg is haladta az egészségügyi határértéket. Döntésre volt szükség: új kút fúrását építsék bele a fejlesztésbe, vagy víztisztítót építsenek. Végül a második mélyfűratú kút létesítése mellett döntöttek, de ez sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. így víztisztító építését is tervezni kellett,166 ami több mint 10 milliós költséggel járt. Az évtized végére megállapítható, hogy a falu belterületi - és részben a külterületi - fejlődése egyenletes, dinamikus képet mutat. Ezzel együtt járt azonban sajnos a lélekszám folyamatos csökkenése. Az okok sokfélék: iskolaösszevonás, munkalehetőség, a tanyavilág erőszakos felszámolása, vonzóbb városi életforma választása. Az eddigiekből is az figyelhető meg, hogy a nyolcvanas évek közepéig a születések száma nem indokolja a fogyó népességet.167 Ekkor még igen jelentős volt az elvándorlási folyamat. Elgondolkoztató azonban, hogy 1981-től megfigyelhető akisszámú születés. 208. Orvosi rendelő, egészségház, 1985 körül 172
