Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990

1. ábra. Balotaszállás népessége

1949: 3603 fő (Balotaszállás közigazgatási területére kiszámítva); 1960: 3326 fő; 1966: 2915 fő; 1970: 2684 fő; 1975: 2576;

1980: 1988 fő; 1981:1938 fő; 1982: 1922 fő; 1983: 1882 fő; 1984: 1841 fő; 1985: 1946 fő; 1986: 1910 fő; 1987: 1891 fő;

1989:1771 fő; 1990: 1764 fő; 1991: 1730 fő; 1992: 1691 fő; 1993: 1656 fő; 1994: 1700 fő; 1995: 1678 fő; 1996:1734 fő;

1997:1692 fő; 1998: 1659 fő; 1999: 1624 fő; 2000: 1624 fő; 2001: 1670 fő; 2002: 1673 fő; 2003: 1647 fő; 2004: 1616 fő

Forrás: Adatok Bács-Kiskun megye községeiről Kecskemét 1968; Bács-Kiskun megye fontosabb statisztikai adatai 1985; Bács-Kis- kun megye statisztikai évkönyve 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1989. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000.; Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyv 2001.2002. 2003. 2004.; Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok 6.2 Bács-Kis - kun megye II. kötet Bp. 2002. 94. 100.

városi vagy régebbi településhez képest. A pedagógus szolgálati lakások bérleti díját mintegy 40 %-kal magasabb havi díjban állapította meg a V.B.57

Összefoglalva megállapítható, hogy a község mai arculata az ötvenes évek végétől kezdett kialakulni. A népességmozgás még ekkor is nagy volt. Magyarázható ez az önállósodás az előbbiekben vázolt eseményekkel, de fontosabb a hatalmas tanyavilág szerepe volt, illetve a környező falvak népességmegtartó intézkedései. Sok tanya nép- telenedett el az ötvenes évek végére a jobb megélhetés miatti áttelepüléssel.58 Ez a folyamat azonban 1958-ig sokszor követhetetlen, hiszen a település elnevezése is ingadozó, bizonytalan. Tény viszont, hogy 1958-ban a községhez hat iskola tartozott, s ezekben összesen 479 tanuló végezte iskolai tanulmányait. Az első osztályt végzettek száma 82, míg a nyolcadikosoké 29 volt.59 A két szám közötti eltérés nemcsak a születések nagy számával, hanem az elvándorlások számával is magyarázható. Ez a folyamat a hatvanas évek közepe felé kezdett hasonlítani a mai állapothoz. Az elvándorlás a tanyavilágra korlátozódott. 1959-ben 3169 külterületi lakosra csak 147 belterületi lakos jutott (4,6%). A belterületi lakosok száma 1954-hez képest jóval magasabb lett, míg a külterületi lakosok száma kis tűréssel állandó, illetve csökkenő tendenciát mutatott.60

A természetes szaporulat mutatója 1960-ig pozitív volt. Ennek ellenére a népesség száma csökkent. Ez az elvándorlás eredménye volt, minek oka a hatvanas évekbeli tée- szesítés. A szövetkezetesítés ilyen jellege a hatvanas évek közepéig megmaradt, sőt bizonyos módon tovább is fejlődött.

Az 1957-től megfigyelhető új irányvonal tükrözője a Kiskunság - így Balotaszállás - gyümölcsösökkel való telepítése. Ekkor alakultak ki az első nagyüzemi szőlő, alma és barack ültetvények.61 Ennek továbbfejlesztése az 1966-ban létrehozott

156