Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
katasztrofális képet mutatott. Nem volt ritka, hogy a tanuló három hétig nem mosdott. Olyan, aki naponta tisztálkodott, csak elvétve akadt. Ez a helyi szokásokat, életmódot jól illusztrálja.48 A helyes életrend kialakítását a gyerekkori neveléssel kell kezdeni. Ennek kiemelt szerepét mutatja, hogy a községi költségvetési tervben az iskola mellett (60000 Ft/év) az úttörőmozgalom külön tételként szerepelt, éves támogatása 1700 Ft volt. Azt is figyelembe kell venni, hogy a községben működött egy úttörőház, aminek működtetése is költségvetési tényező volt. Ennek fűtése, világítása (petróleum) szintén költséges volt.49 1957-től két jelentős fejlesztés állt a középpontban. Az egyik a művelődési ház építése, másik a település bekapcsolása a villamoshálózatba.50 E feladatok mellett természetesen a közigazgatás állandó feladatai közé tartozott a tsz-ek elszámoltatása, a helyi adó szervezése, ellenőrzése, valamint a beszolgáltatások ellenőrzése. Ezekkel a feladatokkal a közigazgatás szélesedett. Az 1950-es évek gazdasági (elsősorban mező- gazdasági) felügyelete 1957-re már egészségügyi, oktatási, kulturális, kereskedelmi, politikai, ipari felügyeletté nőtt - hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az emberek és a közigazgatás szorosabb kapcsolatának kialakulásában az 1956-os forradalom játszott szerepet az 1957-es esztendőtől. Bár akkor is megfigyelhető volt a mezőgazdaság - mint a település elsődleges profilja - kiemelt szerepe, a határozatok, rendeletek végrehajtásának módja nem volt olyan kategorikus jellegű, mint 1952 után. Bár a szövetkezetek erősítése 1957-től eddig nem tapasztalt formákat mutatott, V.B. határozat értelmében az állami gazdaságok és erdőgazdaságok dolgozóinak állását meg kellett szüntetni annak fejében, hogy az így állás nélkül maradtak új tagként a termelőszövetkezetekben kapjanak munkát.51 A község és a közművelődés arculatának mai jellegét igen nagy mértékben meghatározta az 1958. november 7-én átadott kultúrház, aminek határidőre való felépítését a Községi Tanács V.B.-a minden eszközzel támogatta. így például engedélyt kért és kapott a kiskunhalasi járástól 60000 Ft gyorshitel felvételére a területileg illetékes OTP-től, melynek fedezetére a község éves költségvetésének 1/3-át jelölte meg, s egyben határozatban tiltott meg mindenféle építőipari munkálatot a község területén az intézmény elkészültéig.52 A kultúrház működtetését a kulturális bizottságra bízták, melynek vezetője az egyik iskolában dolgozó pedagógus volt. E bizottság munkájának hatékonyságát rendszeres beszámoltatási kötelezettséggel igyekezett biztosítani. Ennek eredményeképpen a művelődési ház önálló költségvetési tervet terjesztett a bizottság elé 1959-től, ugyanakkor éves munkatervvel és tevékenységgel bizonyította az intézmény szükségességét.53 Óriási előrelépést hozott az 1959-es esztendő vége, amikor Balotaszállás bekapcsolódott a járási villanyhálózatba.54 Ez adott lehetőséget a kultúrház tevékenységének bővítésére: táncos mulatságok szervezése, mozigép vásárlása, mozi üzemeltetése. Az ötvenes évek elején a közigazgatás elsődleges problémája a kiterjedt tanyavilágból adódóan a központosítás megszervezése volt. 1956-ban ennek ellensúlyozására a belterületen átadtak egy kéttantermes iskolát, míg a külterületieket is működtették.55 Ezzel sikerült megalapozni a mai balotaszállási iskolát, illetve annak elődjét. A megyei oktatási központ pedagógusok áthelyezésével támogatta az oktatást.56 1952-től ugyanis állandó pedagógushiánnyal küszködött a település. Fiatal település lévén a falu nem volt túlságosan vonzó egy pályakezdő számára, ráadásul a szolgálati lakások minősége, felszereltsége is csak éppen elérte a falusi szintet, de messze elmaradt egy 155
