Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
Önálló községgé alakulás, közigazgatás 1952 és 1962 között 1952. január 1 -jén ideiglenes néven a település önálló közigazgatású község lett.1 Balotaszállás néven 1952 októberétől szerepel.2 Az elnevezés magyarázatához a két világháború közötti, elsősorban az 1945-től kezdődő időszakot, településformát, annak elnevezéseit kell vizsgálni.3 Balotaszállás Kiskunhalastól 10 km-re délre fekszik, egy igen kiterjedt tanyavilág központjában.4 A község területe - mely az adott időszakban 18 000 kh-nál is nagyobb volt5 - négy pusztából keletkezett tanyaközpont: Alsószállás, Fűzespuszta egy-egy része és Göbölyjárás, Balotapuszta egyesítésével.6 A község nevének jelentése feltételezhetően a Baltha személynév és a szállás „betelepedett kun, jász népcsoport” főnévnek az összetétele.7 De a jelenlegi település nem a „Balota”-i (Balotapuszta) területen alakult ki, hanem a göbölyjárási részen.8 E terület elnevezéséből következtetni lehet az e területen élő emberek akkori életére: legeltető, állattartó életmódot folytattak (a gö- böly szó hizlalt ökröt jelent).9 1952. január 1 -je előtt a település - mind a négy központjával - Kiskunhalashoz tartozott, annak külterületi részei voltak.10 Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kiterjedt tanyarendszeren belül miért pont a göbölyjárási területen alakult ki a község? Vélhetően azért, mert ez a terület van a valamikori közigazgatási központhoz - Kiskunhalashoz - a legközelebb, míg az alsó- balotai rész már 22 km-re, de a falu központjához is 13 km-re.11 Kiskunhalashoz való közelségéből és az állattartásra alkalmas környezetből adódóan itt alakult meg a kiskunhalasi járás területén először a termelőszövetkezet 1948. október 1 -jén Keleti Fény néven. Ezt követte 1950. augusztus 20-án a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, majd 1952. szeptember 9-én Szabadság néven a harmadik. E három termelőszövetkezet 38 családot érintett, tagjaik száma 50 fő volt. 432 k.holdon gazdálkodtak.12 A település elnevezése a korabeli forrásokban igen nagy változatosságot mutat: Balota, Balotapuszta, Göbölyjárás, Göbölyjáráspuszta. Ezen elnevezések leginkább a falu belterületét jelentik. Az igazi lökést a falu állandósulása felé - láthatóan - a szövetkezetesítés adta. Öt év alatt három termelőszövetkezetet szerveztek a tanyavilágban, ugyanakkor 1950 tavaszán jegyzői lakást építtettek, ártézi kutat fúrtak.13 Ekkor azonban az irányítás még Kiskunhalas kezében volt, mely segítette a település önállósodását: „Kiskunhalas külterületén hat szülésznői állást szerveztek: Balotán, Bo- dogláron, Göbölyjáráson, Fehértón, Rekettyén és Zsanán.” „Balotaszálláson a DÉFOSZ és az FMSZ összefogásával kislakás-építési szövetkezet alakult.”14 A falu mai neve egy félig önálló, félig irányított folyamat eredménye. Az elnevezés jogát a Göbölyjárási Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága kapta meg. így az 1952. február 8-án megtartott végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint a bizottságnak a falu végleges nevéről döntenie kellett, miután a Kiskunhalasi Járási Tanács erre utasítást adott.15 Ezen a rendkívüli ülésen elfogadtak egy ideiglenes nevet, nevezetesen a Petőfífalva nevet.16 Indoklásként az alakuló Petőfi tszcs-t említették meg, mely a község területén ekkoriban kezdett formálódni, mint a szocialista szektor új képviselője. Ezzel a szövetkezettel már 67% a szocialista szektor tulajdona volt a falu földjéből. A járási, illetve országos felterjesztés a nevet - érthetően - nem fogadta el, 152
