Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái

egyesület hét alapítója: Bán György állami tanító, Viszmeg Lajos földbirtokos, Viszmeg Lajosné Csatári Klára (neje), Simon Zoltán hírlapíró, Gyenizse Sándor földműves, Batiz Kálmán vasúti pályaőr, Simon Jenő tisztviselő és neje Halász Berta. A közönség részéről 31-en (megjegyezve, hogy valamennyien nagykorúak), az ifjúság részéről (18. életévüket betöltötték) 11 -en, tehát összesen 49-en. Az alapító tagdíj egyszer s mindenkorra 30 pengő, rendes tagdíj évi 1 pengő, pártoló tagdíj évi 3 pengő, ifjúsági tagé 50 fillér.

Érdekesség, hogy a gyűlés résztvevői egyértelműen megállapítják, hogy Bozsó István a legidősebb jelenlévő. Bozsó azonban arra hivatkozik, hogy járatlan az elnöklésben, ellenben ajánlja, hogy kivételesen tekintsenek el a kortól, s mint az elnöklésre legalkalmasabb egyént, jelöljék ki Simon Zoltán egyesületalapítót. A jelenlévők egyhangúlag elfogadták indítványát.

Az első vezetőségi névsorból láthatjuk, hogy a társadalom minden rétege kivette részét a művelődés iránti igényéből: (a foglalkozásokat csak a még nem említett neveknél írjuk). A közgyűlés tehát a következő vezetőséget választotta meg: elnök Simon Zoltán; alelnök Varga T. József MÁV pályafölvigyázó; háznagy Gyenizse Imre kisbirtokos; pénztáros Batiz Antal ny. vasúti őr; jegyző Simon Jenő; titkár Batiz Kálmán; ellenőr Bótás Sándor kisbirtokos és Budai Balázs kisbirtokos. A számvizsgáló bizottság három tagú: Budai Benő kisbirtokos, id. Rokolya Pál felesbérlő, Huszti Sándor felesbérlő. A választmányban a rendes tagok száma hat: Keresztúri Márton felesbérlő; Simon Jenőné háztartásbeli; Bozsó István kisbirtokos; Gyenizse Sándor; Osztobányi János kisbirtokos; Rokolya István földműves; Budai Lajos kisbirtokos; Osztobányi József ny. MÁV alkalmazott; Pákái József földműves. A póttagok száma három. A kultúrbizottsági elnök Bán György lett. Az egyesület intéző szervei a rendes közgyűlés (évenként legalább egyszer, lehetőleg a téli hónapok alatt-január, február) és a választmány (6-12 rendes tagból és 3 póttagból állt).

Az egyesületi ház építésével kapcsolatbanViszmeg Lajos és neje Csatári Klára az állami iskola tőszomszédságában lévő birtokából 1000 négyzetöl területű saroktelket adományoztak 500 pengő értékben az egyesületnek - a következő kikötésekkel: 1. a telek négyzetalakban legyen kihasítva. 2. A telekadományozást bár nem teszik függővé a kultúrházépítés elkezdésének időpontjától, azonban a jövő bizonytalan esélyeire tekintettel kikötik, hogyha 1928. május hó 1-től számított 5 éven belül a tervezet kul- túrház föl nem épülne, nejével együtt az odaajándékozott telek visszaírását kérhesse az egyesülettől. 3. Végül kikötik,hogy a kultúrház fölépítésével egyidejűén a telket kerítsék be. Elfogadták az ajándékot „zajos tapssal és hangos éljenzéssel” és a kikötést is az ötéves építési terminusra vonatkozólag kultúrház tekintetében. Ajándékozói nemes tettükért Viszmeg Lajos urat alapító díszelnöknek, Viszmeg Lajosné Csatári Klára úrasszonyt alapító és tiszteletbeli tagnak választották meg. A megalakulás előtt meglévő, s a megalakulás által az egyesületre háramló vagyonállag a következő volt: a már említett telek (500 pengő értékben), sátor és színpad faanyag leltár szerint 152 pengő vételi értékben, végül 50 pengő készpénz, ami vigalmi bevételekből származik. Meghatározták, hogy a kultúrbizottsági csoportok önálló pénzalapot létesíthetnek e pénzalapjaik gyarapítására műsoros előadásokat rendezhetnek, azokon belépődíjat szedhetnek. (Az egyesületi pénztámok által, de külön kezelhették ezt az alapot.)

A magyar királyi állami rendőrség 1928. február 19-én este 8 órától 2 óráig engedélyt adott Simon Zoltánnak, mint az egyesület elnökének, hogy színi előadást rendez146