Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
zenek az állami elemi iskolában. Felhívta a csendőrőrs parancsnokságot, „hogy a megfelelő ellenőrzésről kellő időben gon- doskodjék.”A későbbiek folyamán a farsangvasárnapi műkedvelői előadást és táncmulatságot hagyománnyá akarták tenni „az alkalmas vonatközlekedés lehetővé teszi, hogy a városiak közül is minél többen ellátogassanak a tanyasiaknak erre az örvendetes megmozdulására.” A pénztáros beszámolójából láthatjuk, „hogy a színielőadás blokkszerűen kiadott jegyeiből a pénztáros 82 darab egyöntetűen 50 filléres jegyet adott el.” Az előadás megtartása azonban nem volt ingyenes, költségek is adódtak bőven pl: vigalmi adó, parókakölcsönzés Pestről, az ételek (2,5 kg disznóhús, 1 vekni kenyér, 1/4 kg zsír, 1/4 kg rizs), petróleum, a színpad felállítása. Összesen 37,87 pengőt áldoztak erre a feladatra. Az elnöknek még a telekátírás költségeiért 5 pengőt, az irodai felszerelésekért 6 pengő 86 fillért kellett fizetni. 1929. március 18-án újabb színielőadást szerveztek. Ennek bevétele 66 pengő 40 fillér volt. A szervezésre már jobban odafigyeltek, mert zenész és rendezői karszalagokat is megváltottak 3 pengő értékben (5 db zenész, 10 rendező). Sokan felülfizették a jegy árát - előzetesen Dietrich Fülöp 3 pengővel, Wachsmann József 1,60-nal, belépéskor pedig 2 pengő 30 fillér folyt ebből be. Ajegyek már 80 fillérbe kerültek; előzetesen hatan, pénztámyitás után 64-en vettek belépőt. A gyermekjegy 50 fillérbe került, ebből heten vettek. Az est összes bevétele 66 pengő 44 fillér volt. A kiadások március 4. és 20. között 109 pengő 5 fillért tettek ki. Az előadáson „március 15-e emlékét ünneplő bájos egyszerűségű Petőfi darab” színre vitelével kezdődött, majd egy vígjáték következett, míg a ragyogó műsort befejezésül egy igazán zamatos és a jó magyar humorból áradó, derűs és kacagtató egyfel- vonásos” tette felejthetetlenné. A színpad új függönyét a legutóbbi előadás jövedelméből szerezték be. A későbbiek során tartottak „fényes húsvéti mulatságot, szüreti bálát, és táncmulatságot zajosnak ígérkező szépségversennyel”. A belépőjegy 1 pengő volt. Az egyesület a Kiskunhalas Helyi Értesítője útján is segítséget kért. Tervbe vette, hogy még az ősz folyamán felépíti az egyesület állandó színház- és tánctermét, egy 12 x 6 méteres helyiséget, amit idővel az egyesület anyagi megerősödése után, fokozatosan bővítené olvasóteremmel, borkimérő szobával, és több más kényelmi célt szolgáló (posta, üzlet, trafik, borbély, stb.) helyiséggel. Az egyesület csak a báli, műkedvelői előadások bevételére támaszkodhatott, de erre a célra csak egy deszkasátorral rendelkeztek. A megértő városi és tanyai lakossághoz fordultak támogatásért: „Csak egy szál gerendát, csak ötven cserepet, csak egyetlen köteg lécet, csak párszáz vályogot, esetTANYAOTTHON NÉPMŰVEI PDFS’ E3vf SÜLÉT-Göböljárás 2. Az egyesület bélyegzője 147
