Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
Fotó: Lakatos Vince. Szűcs Károly 2001.13. kép donos kötelessége, de ő azt nem végzi. Az iskola rendetlen, meszeletlen. Szégyen rá az iskola név.” Nyilván ennek a leírásnak is szerepe volt abban, hogy 1902 szeptemberében a tanítás Sonkoly Imre tanyájában kezdődött meg. A tulajdonos a tanyát három hold földdel felajánlotta megvételre a városnak. Erre a városi tulajdonba került telekre épült fel a füzesi iskola tanterme, és mellé tanítói lakást is építettek.22 Az építkezést 1903-ban kezdték meg, s az új épületben 1905. május 13-án kezdődött meg a tanítás.23 Tekintettel az áldatlan és tarthatatlan állapotokra, még 1900 augusztusában határozta el a képviselőtestület azt, hogy Füzes pusztán építéssel kell megoldani a helyzetet, hogy az épületben a környező puszták gyermekei is helyet kaphassanak. Ez az elképzelés tulajdonképpen a tanügyi hatóságok megnyugtatását célozta, kik rendszeresen sürgették, hogy a város újabb és újabb iskolákat nyisson meg. A várostól 12, Gőbölyjárástól 5-6, Fehértótól szintén 5-6 km távolságra épült fel az új füzesi iskola. Az iskola első tanítója Halasy Béla volt. 1896-tól 1902-ig tanított Füzesen. Minden évben kérte elhelyezését a rossz körülmények miatt. Törekvése 1902-ben sikerrel járt, Balotára helyezték át.24 1896-ban az iskolának 50 tanulója volt. Az 1898/99. tanévben hat évfolyamos képzésre tértek át, és 56 tanulót írtak be.25 Az 1900. május 30-án megtartott vizsgákról készült jelentésében Szalay Zsigmond igazgató-tanító megállapította, hogy Halasy Béla szorgalmas tanító, eredményes munkát végzett. Az 1900/1901. tanév végén a 63 beírt tanulóból vizsgán 41 tanuló jelent meg.26 Halasy Béla távozása után az iskolaszék Farkas Krisztinának adott tanítói megbízást, de csak az 1902/1903-as tanévre. Az 1903. június 23-án megtartott tanítóválasztáson Novák Eszter kapott bizalmat. Ő 1908-ig tanított Füzesen, a hat évfolyamos, egytanítós iskolában. Az 1904/1905. tanévben 72, 1906/1907-ben 80 tanítványa volt.27 Novák Eszter távozása után Szűcs Ilona (később Pigall Pétemé) kapott tanítói megbízást. Az 1910/11. tanév végéig tanította a füzesi gyermekeket. Szalay Zsigmond igazgató-tanító látogatását összegző j elentésében az 1910/11. tanévről megállapította, hogy a magas létszám ellenére (I.osztályban: 39 fő, II-ban: 17 fő, Ill-ban: 13 fő, IV-ben: 14 fő, V-VI-ban: 12 fő) Szűcs Ilona megfelelő eredményt ért el. A tanteremben legfeljebb 60 tanulót lehetne elhelyezni.28 A helyi újság riportere 1909-ben meglátogatta az iskolát és megállapította, hogy noha Füzesen az iskola épülete megfelelő, de berendezése nincs. A padok „deszkadarabok, 92 gyermek szorong 60 helyen.”29 Szűcs 132 6. Regős tanító és diákja a vizsgán, 1937 körül
