Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
Ilonát az iskolaszék 1911 nyarán a városba helyezte. Helyére Ba- lotáról Dézsi István került. 1916-ig tanított Füzesen. Utóda két tanéven át, 1918-ig testvére Dézsi Imre lett. Az első világháborút követően néhány tanéven át gyakran változtak a tanítók. Papp Kornélia, Foki Borbála, Torma Károly, Szabó Antal dolgoztak a kétta- nítóssá fejlesztett iskolában. 1918-ban 57, 1919-ben 60 tanulót írtak be. 1921-ben az iskolának 53 tanulója volt.30 Az iskola helyzete Kelecsényiné Szabó Róza Füzesre helyezésével stabilizálódott 1926-ban. A klebelsbergi elképzelések és rendelkezések alapján megkezdi az iskola kulturközponttá történő fejlesztését. E munkában kiváló segítőtársra, kezdeményező munkatársra talált Regős (Lájer) Józsefben, akit 1931. januárjában helyeztek Füzesre. Magas színvonalon végezték a népművelési munkát. Tanfolyamokat, előadás-sorozatot indítottak, analfabéta tanfolyamokat szerveztek. Regős Józsefet a tanyai iskolák színvonalának emelése tárgyában készített tanulmányáért a kultuszminiszter dicséretben részesítette.31 Vöröskeresztes csoportot szervezetek és működtettek. Az ifjúsági vöröskeresztes csoport albumot készített a halasi csipkéről. Ezzel pályázaton az ország összes elemi és középiskolája között is első helyezést értek el.32 1921-ben a vallás- és közoktatási miniszter elrendelte a gazdasági ismétlő iskolák átszervezését, tartalmi színvonalának emelését. Füzesen Kelecsényiné és Regős József országos elismerést szerzett, és kiváló kísérletbe kezdett azzal, hogy a gazdasági ismétlőiskola tananyagára alapozva kiépítették a hetedik és a nyocadik évfolyamot. A tanyai körülmények között ez jól bevált, a többi tanyai iskola is átvette, sőt országosan is sokan követték a füzesi kísérletet, átvéve az itt kidolgozott tantervet és képzési módot. Tették ezt Füzesen annak ellenére, hogy a helyi lap ellenpropagandát fejtett ki, mondván: „Semmire sem képesít a 8 osztályos elemi. Ez még csak a tanyák egy részén működik. Noha tananyaga lényegében a 4 polgári tananyagával azonos, lényegében semmire sem képesít. Nincs értelme, főként abban az esetben, ha a szülők középiskolai végzettséget igénylő pályára szánják a gyermeket. A városban nyűg a szülőknek, gyermekeknek, tanítóknak.”33 Tanyán a szülők nagy része azonban támogatta a kezdeményezést. A megnövekedett feladatok felvetették az iskola bővítését. Erre 1938-ban került sor, megkezdték a második tanterem építését. Ünnepélyes alapkőletételre került sor, s az alábbi szöveget helyezték el az utókor számára, mely egyben hü korrajz is.34 „1938-ban, Szent István évében, október hó 27-én. Ebben az évben és ezen a napon kezdték meg az építését ezen fíizes pusztai elemi népiskola keleti tantermének. Az építés évében: Csonka-Magyarország államfője: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága 133 Fotó: Lakatos Vince. Szűcs Károly 2001.14. kép 7. Füzesi vizsga kisiskolásai, 1937 körül
