Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán
16. Makay-tanya, Alsószállás 17. Babó Dénes tanyásháza, melyben dohánykertész lakott, 1971. Balotaszállás I. 86. zett. A család neve a 20. század elején is előkelő helyen jelenik meg: 1892-1901 között dr Kolozsvári Kiss Istvánt parlamenti képviselői tisztet töltött be. 1935-ben Kolozsvári Kiss Pál 748 katasztrális holddal a hetedik, Kolozsvári Kiss László 663 katasztrális holddal a nyolcadik helyen állt a birtokosok között. Ugyancsak Alsószálláson jelentős uradalommal és több birtokközponttal rendelkezett a Babó család17 1863-ban e família nyolc tagja birtokolt 130 katasztrális hold fölötti földtulajdont18. Harminckét évvel később már kilenc családtag vagyona haladta meg a 140 katasztrális holdat, közülük Benő 968 holdat bírt19. A 19-20. század fordulóján Babó László 562 katasztrális holdas birtoka három alsószállási és göbölyjárási tagra oszlott. Gazdálkodására jellemző, hogy göbölyjárási földjein lóvontatású száraz- és szélmalmot is építtetett, mely létesítmények nem csupán saját szükségleteit szolgálták ki, hanem a környező gazdáknak őrölve jelentős jövedelmeket is biztosítottak20. Füzesen a dualizmus kezdetén, a főbírót is adó Pázsit család négy tagja 1070 katasztrális hold birtokon a következő arányban osztozott: Antal 208, István 272, József 255, illetve Sándor 335 hold területet bírt egy darabban a 622-625. tanyaszámokon21. E család főleg rétgazdálkodással és állattartással foglalkozott. Alsószálláson a 20. század első felében jelentős földbirtokokkal rendelkezett Makay Károly gyógyszerész is, akinek a földosztás idején - a korábbiakkal egyetemben -jelentős területeit osztották ki „fölajánlásként”. Élet a tanyán Mindenütt a tanyavilágban a megélhetést a föld megművelése biztosította. Az írott forrásokon túl, az emberi emlékezettel elérhető időben a többgyermekes nagycsalád jelentette a legfontosabb munkaerőt. így érthető, hogy minden föntebb taglalt társadalmi rétegben a munkára nevelődés a többgenerációs nagycsaládban kisgyermekkortól kezdődött. Ez alól talán csak az úri birtokokat fönntartó családok egy része kivétel, de ott is gyakori alapkövetelmény volt, hogy a leendő gazda saját munkája révén tanulja meg a gazdálkodás teendőit. Amikor a munkáról érdeklődtem, a választ minden beszélgetőtársam - függetlenül családja erejétől - egybehangzóan így kezdte: „ahogy már szaladni tudtam, és kezdtem 119 Fotó: Juhász Antal
