Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán

rint Balota pusztán12 cséplőgéppel rendelkező nagygazda családok: Czékus Flórián (151.), Czékus István, Élő G. Ferenc (77.), Élő G. Lajos, Hesz Sándor, Kocsis József, Nagy Czirok Imre, Varja János és Földvári Lajos (173.). A két háború között Alsó- balotán Ditrich család jelentős szőlőtelepítéseket is végrehajtott13. A nagygazdacsaládok mindegyike rendelkezett Halas városában módos polgár­házzal; sokan aktívan bekapcsolódtak a mezőváros gazdasági, politikai életébe is. Ne­veikkel gyakran találkozhatunk a virilisták között14. így a két háború közötti időben ott találjuk a város vezetésében a több, mint 800 katasztrális holdas Farkas Eleket, aki tag­ja volt a város és a megye képviselőtestületének, de egy ideig a parlament felsőházá­nak is15. Ugyancsak itt szánom számításba venni az egyházi tulajdonban lévő tanyákat, te­rületünkön a református egyház 4 tanyás birtokkal is rendelkezett. Úri birtokok Míg a korábban tárgyalt nagygazdatanyák és nagybirtokok tulajdonosai általában a föld művelését tekintették elsődleges gazdasági hátterüknek, addig az úri birtokosok - az uradalom tőkebevételei mellett - városi, nagypolgári életvitelt folytattak. Nem egyszerű azonban meghúzni a határt a nagybirtok és az úri birtok között, an­nál is inkább, mivel az e két csoport közötti határ széles átmeneti sávot képez. Ugyan­azon család egyes ágai - már kiemelkedve - nagybirtokaikat helytartókkal irányíttat- ták, míg mások városi hivatalaik mellett is közvetlenül kezükben tartották uradalmi méretű tanyai gazdaságaik irányítását. Balotaszállás területén folyamatosan jelen voltak a halasi cívisek, virilisták uradal­mi birtokai. Alsószálláson napjainkig megtalálhatjuk egyik-másik birtokközpont ré­gen jobb módot élt épületeit. A Kolozsvári Kiss család több generáción át a virilisták és a legnagyobb földbir­tokkal rendelkezők sorában lelhető fel16. 1855-ben Kolozsvári Sándor, míg 1863-ban Kolozsvári István több, mint 3000 katasztrális hold birtokkal vezette Halas vagyoniis­táját. A1891-ben Kolozsvári Kiss István 726 Ft adóval a negyedik, míg Kolozsvári Kiss Sándor 521 Ft adóval a nyolcadik hellyel rendelkezett a legtöbb adót fizetők sorá­ban. Négy évvel később az előbbi 1955, az utóbbi 1918 katasztrális holddal rendelke­14. A Babó család füzesi tanyája 15. Babó-, majd Halász Darabos-tanya, Füzes 118

Next

/
Thumbnails
Contents