Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán

mutatják, hanem gyakran éveken át rávezették a változásokat is, leolvasható róluk, amint egyik-másik tehetősebb gazda megszerezte a földjei közelében lévő, esetleg közéjük ékelődő tanyákat8.

Az esztendőről esztendőre gyarapodó birtok egyre inkább túlnőtte a család munkaerejét, az egymástól távolabb, több tagban elterülő földek művelését a család sarjai között megosztották. így például 1863-ban a Halász család 6 tagja bírt 100 katasztrális hold fölötti területet9; 1895 Halász D. Ferenc 1500 katasztrális birtokával a város 2. gazdája. Az olyan, messzibb eső, házas területeken, melyekhez nem jutott a nemzetségből megfelelő munkáskéz, tanyásokat fogadtak be lakhatást és munkát biztosítva számukra. Állandó, éves cselédeket, szolgákat, zselléreket tartottak; idénymunkák idején számos nincstelent is foglalkoztattak. Az is gyakori volt, hogy a távolabbi határrészekben levő birtoktesteket haszonbérbe adták.

Nézzük meg, hogy az 1912., valamint az 1932 évi gazdacímtárak10 alapján mely családoknak volt négy vagy több, tanyája11:

Brecska Mihály 4+1 (-né): Eresztő 39., 40., 4L; Göbölyjárás 33., (Füzes 15);

Farkas Elek 10: Alsószállás 63., 91., 92., 101., 104.; Füzes 4a., 5; Eresztő 10., 11.; Öregszülők 240;

Gyenizse Antal 6: Füzes 36., Debeák-Szarkás 4L; Felsőkistelek 16.; Öregszőlők 344., 467.; Zsana 45.;

Gyenizse Benő 6: Balota 169.; Felsőkistelek 13.; Öregszőlők 9., 9a.;

Dr. Halász Darabos Sándor 3 +2: Balota 201.; Felsőszálás 292.; Öregszőlők 361.; Harkakötöny;

Kis János 5: Balota 107.; Göbölyjárás 42.; Zsana 276., Öregszőlők 283.;

Nagy Kálózi Imre 4: Balota 141.; Göbölyjárás 79., 87.; Öregszőlők 81.;

Nagy Kálózi József 4+1 (-né): Balota 221.; Göbölyjárás 62., 80., 106.; (107.);

Nagy-Pál Ferenc 5+3 (és Tsa): Balota 236.; Felsőszállás 124.; Füzes 50.; Göbölyjárás 21., (22.); (Rekettye 63., 64.); (ábra)

Nagy-Pál Sándor 4+1 (-né): Alsószállás 33.; Balota 65., (66.), Göbölyjárás 63.;

Rácz János 5: Balota 3., 337.; Felsőkistelek 95.; Zsana 263., 264.

Ezen nagygazdaságok különböző telephelyei egymástól eltérő képet mutattak. Megtalálható volt közöttük a teljesen felszerelt gazdaporta, de voltak olyanok is, amelyek csupán egyik vagy másik művelési ágra specializálódtak. Az így gyakran több száz katasztrális holdra rugó, különböző minőségű területek lehetővé tették, hogy tudatos tervek alapján keressék meg minden területhez a legelőnyösebb gazdálkodási formát, és ennek alapján alakítsák ki birtokszerkezeteiket. Voltak kimondottan állattartó-, szőlőművelő-, de gyümölcs- vagy dohánykertész telepeik.

A gazdák e csoportjára mondható el, hogy nyitottak voltak a gazdálkodás gépesítésében megjelenő újdonságok iránt. Mind a földművelésben, mind az állattartásban az elsők között alkalmazták a technika vívmányait; ahogy lehetett, cséplőgépeket, traktorokat vásároltak, malmokat, olajsutukat építettek. Egy 1926-ban készült összeírás sze117

13. Istálló, Balota, Halász Darabos dűlő