Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán
tanya is. A háromnál több osztató épületek esetében a további helyiségek a szabadba nyíltak. A házak bejárata fölött a tetőt megtoldva ereszt alakítottak ki. A kezdetben csupán a bejáratot védő eresz később az egész elülső fronton végighúzódott, és fa- illetve rakott oszlopokkal támasztották alá. A lakóházon túl szinte minden gazdatelken épült kisház vagy nyári konyha is. A lakóházzal szemben az istállót helyezték el, hogy az állatokra rá lehessen látni. Ennek szomszédságában a takarmánytárolás építményei, a góré, a gabonás következtek; majd a mezőgazdasági eszközök tárolására szolgáló fészerek, színek kaptak helyet. A birka, sertés és baromfiólak egy kissé távolabbra kerültek, a telek hátólsó részébe. Ezen tanyatelkeken gyakran a hagyományos nagycsalád-modell szerint egy idősebb gazda vezetésével végezték a termelést. A birtok megművelésében a család minden tagjának jól meghatározott szerepe volt. Az idősebb gazda irányította és tervezte a munkálatokat. Tudásukat, szakértelmüket téli időben gyakran gazdatanfolyamokon gyarapították. A gazdákról már elmondható, hogy tudatosan tervezték mind a termelést, mind pedig az értékesítést. Ezen családok igyekeztek halasi városi házat is vásárolni, ahová idősebb korukra beköltöztek, valamint innen végezték iskoláikat a család fiatalabb tagjai. Életstratégiájukat két fontos pillérre, a szellemi és az anyagi gyarapodásra alapozták. Céljuk megvalósítása érdekében szívesen áldoztak az arra érdemesnek vélt fiaik taníttatására; lányaik jövőjét pedig a jól megválasztott házasság révén vélték biztosítani. Vidékünkön nem csupán fiúk, de a lányok is örökölhettek földet; ez is hozzájárult a birtokszaporításhoz7. Nägygazdatanyäk Amint azt a föntebbi fejezetben már láttuk, az módosabb redemptus gazdák fontos életcélnak tekintették birtokaik gyarapítását házasság, vásárlás vagy bérlet révén. A határtérképek tanulmányozása során számos olyan családdal találkozhatunk, amelyeknek nevéhez gyakran több lakott tanya is köthető. Ezen gazdákra jellemző, hogy számukra az értéket a fölbirtok nagysága jelentette, ezért mindig figyelemmel kísérték az eladó vagy esetleg kalapács alá kerülő gazdaságokat, és igyekeztek azokat megszerezni. Mivel a kataszteri térképek a tulajdonviszonyoknak nem csupán egy időszeletét 11. Nagypál-tanya, Nagybalotai út 12. Nagygazdatanya, Sasheverő 116
