Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Népi építkezés Balotán
Fotó: Juhász Antal 21. Disznóólak és szín a tanyaudvaron, 1971. Balotaszállás 49. 22. Babó Kálmán tanyája, 1971 Balotaszállás I. 99. A szarufás tetőszerkezet a szilárdabb, jobb teherbírású falazási technikák térnyerésével párhuzamosan terjedt el. Lényeges eltérés a korábban tárgyaltnál, hogy itt a tető súlya teljes egészében a falakra nehezedik a fiókgerendák közvetítésével. Ez támasztott fodélszerkezet. Készítésénél minden egyes fíókgerendába mélyedéseket, fészkeket vésnek a hosszanti falak síkjában vagy egy kicsit azon kívül. Az így kialakított fészkekbe állítják páronként a szarufákat, melyek felső végét összelapolják; majd hosszuk körülbelül 1/3 részénél vízszintesen kakasülővel kötötték össze. A szarufákra a tetőfedés anyaga és módja által meghatározott távolságban rögzítették a tetőléceket. A héjalás Balotaszálláson mind a helyszíni bejárás, mind a helybéliek visszaemlékezése alapján megállapíthatjuk, hogy az ideiglenes építményeken túl a lakótanyák szalma, nád és cserépborítású, nyeregtetővel készültek. 106 Fotó: Juhász Antal 23. Nádfödelű gazdatanya, ma nyaraló, Kisbalotai út 24. Istálló és szín, Balota, Nagypál-birtok
