Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)

Korai adatok

éjszaka megfogta két társával, és Balota pusztára vitte, ahol háromszor belemártották egy kútba, csontjait össze akarták törni és kiszedni. Tóth György ezután örökre elnyomorodott. Bosémé menye is anyósa ellen vallott. Többször talált anyósánál egy ruhába csavart csomagot, amelyben ember feje csontja volt porrá törve, s használatáról Bosémé azt állította, hogy az arcát szokta vele kenegetni. Mindenesetre azt a mozsarat többé nem lehetett használni, amelyben anyósa a koponyacsontot porrá törte. Éjszakai csipkedéséről, nyomásáról, csigázásáról is panaszkodtak a per tanúi. Mindezek ellenére Bosér Gergelyné nem volt egyértelműen gonosz teremtés, ráolvasásással való gyógyítása is fennmaradt a per szövegében:

Istennek mondom parancsolatjából,

A te szent hatalmaddal Szfentj. Háromság Úr Isten,

Elinduló urunk Jézus Krisztus egy zsidó városba,

Vette őneki egy zsidó leány kő vánkost, gyékény lepedőt,

Mint urunk Jézus nem maradhatott kővánkoson, gyékény lepedőn,

Úgy ne maradhasson keserves fájdalmad a csontaid vagy más tagjaidban.

Azután pedig a mi atyánkot is el kell mondani.10

Bosér Gergelyné a kínzások hatására sem vallotta magát boszorkánynak, mégis máglyahalálra ítélték 1752. október 4-én. A református Debrecenben 1575 és 1759 között 128 boszorkányper zajlott le," s közöttük is sok gyógyító specialista sorsa alakult tragikusan a kor inkvizítorainak büntetésszomja és tudatlansága, az akkori korszellem diktálta magatartás miatt.12

Nagy Szeder István másik munkájában is szentelt egy rövid fejezetet a halasi boszorkányüldözéseknek, újabb adatokkal egészítve ki a már ismertetett perek anyagát.1’ Tőle tudjuk, hogy az utolsó boszorkánysági vád Kiskunhalason 1762-ben Földvári Kovács János és felesége ellen szólt.14

Schram Ferenc híres munkája a Kecskeméten zajló, halasi származású Hős Anna perével egészítette ki a halasi boszorkányokra vonatkozó ismereteinket.15 Hős Anna szintén gyógyító specialista volt, az újszülöttek rendellenességeit gyógyította mágikus főzésével és ráolvasásával. Egy száraz fazékba tette a csecsemőt, távol a tűztől, az édesanyát pedig kiküldte, hogy kerülje meg a házat háromszor. Mikor a pitvar ajtajához ért, mindig meg kellet kérdeznie, hogy: - Mit főzöl? - Aggot - felelte mindhárom alkalommal Hős Anna, miközben egy kanállal a fazékban keverést imitált. Ezután általában a gyermek mindjárt jobban lett. Hős Anna pere 1747-ben Kecskeméten volt, és több tanú is említi, hogy az előző évben égették meg Halason Simon Gergelynét, Hős Anna jó ismerősét, aki arra biztatta, hogy ne kenj, ne fenj, ne gyógyíts senkit. Hős Anna azért is távozott Halasról, mert nem akarta, hogy megégessék, mert előző évben fennmaradt a víz színén, a vízpróbán. A tanúk vesztésnek nevezték a rontással előidézett betegségeket, legtöbbször felzsugorodott (deformálódott) az ilyen betegek keze, lába.

9