Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Korai adatok
rendszerint a következőképpen zajlott le. A boszorkánynak tartott személy általában kért valamit: szappanos vizet, friss tejet, egy szakajtó búzát, egy kosár szilvát, stb. a tanúktól. Ők ezt megtagadták tőle valamilyen kézenfekvő okra hivatkozva. Erre a vádlott megharagudott, és megbetegítette, megrontotta őket. Általában eszköz nélküliek ezek a rontások, elég volt egy haragos gondolat, hogy leszáradjanak vagy összezsugorodjanak áldozatainak végtagjai. Ezek után a betegek a városi elöljáróikhoz fordultak, akik kényszerítették, hogy a rontó gyógyítsa meg a panaszosokat. A boszorkányperek vádlottainak gyógyításai legtöbbször gyógynövényes borogatásból, fürdetésből vagy kenésből álltak: mely parancsolatra Bosérné kezdette a Fatens kezét orvosolni, és a mint mondja a Fatens háromszor kötötte be, fű között, kukorica, hüvelkes borsó, bab, nyárfa levél, marhaszőre, lószőr, rontó fű, fűzfa levél voltak egybe csinálva, azzal kötötte be háromszor, és azután meggyógyult, midőn pedig a kötést kezéről levette volna a Fatensnek, a ház tetejére fölhajtván mondta: fölhajtóm fiam a ház tetejére, mert igen bánják a gonoszok, ha láb alatt hever. Ahogyan majd a későbbiekben látjuk, a 20. században is használtak a tudós gyógyítók Bosérnéhoz hasonlóan kilenc féle fűből készült gyógypakolásokat és gyógyfürdőket a rontások gyógyítására. Érdemesnek tartom idézni az 1751-1752-ben zajló boszorkányper többi mágikus gyógyító eljárását is, hiszen pótolhatatlan adatokat tartalmaz. Érdekes lesz összehasonlítani ezeket a cselekményeket a 20. századi specialisták mágikus mosdatásaival és egyéb eljárásaival. Bosér Gergelyné 1751-ben azt tanácsolta a tanúnak: menny el a szőllőben, és hozz a jegenye fának, fagyai fának, fekete körívéi fának a napkelet felől való leveles ágaiból - a Fatens el is ment másod magával, ezeket meghozván Bosérné addig haza ment onnét, hozott magával gólya orrú füvet, máira füvet, és eresztett tömjént. A mint maga mondotta, mind ezeket Fatens házánál megfőzte, megfürösztvén a gyermeket, egynéhányszor meg is kente, eresztett tömjénnel és hájjal; kilencz hét alatt kezdett a gyermek meggyógyulni, s meg is gyógyult, és ha Bosérné meg nem gyógyította volna, elszáradott volna a gyermek keze.8 Keresztben összezsugorodott végtagok gyógyítására a következőket ajánlotta Bosérné: Malomból való fecske fészket, füstös nád farkat, fokhagyma koszorúban elsőben párollya, annak utána pedig három, kilenc sertések ganajjával párolja megromlott tagjait harmadnap múlva Pénteken ismét maga Bosérné megjelent a Fatens házánál, és zsebjéböl valami kenyőcsséget vett ki, azzal megromlott tagjait kentei Baranyi Kálmánné László Macska Rozália az 1940-es években szintén gyógyított fecskefészekkel, de az emlékezet már nem őrizte meg a konkrét betegséget. Keresztfia elbeszéléséből tudjuk, hogy gyerekkorában gyűjtenie kellett fecskefészket Róza néninek. A másik 20. századi gyógyító specialista, Gáspámé torokfájásra ajánlotta a megfőzött fecskefészket. A boszorkányper tanúi gonosz cselekedetekről is beszámolnak a vádlottal, Bosémével kapcsolatban: Tóth Györgyöt Kőkút pusztán 8
