Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
A település, építkezés hiedelmei A keresztút Kiskunhalason is a mágikus gyakorlat legforgalmasabb helye. Haragosaiknak itt helyezhettek el rontásokat, vagy betegségeiket itt ragaszthatták át másra. Vöt olyan, ha valaki rontást akart csinálni, aki értött hozzá, ha valami sebje vót neki, akkor egy fehér zsebkendőkkel lepucolta a seböt, azt elhajigált ott egy néhány zsebkendőt, hogy aki főveszi, arra ráragadjon. Mink is láttunk Halasra menet a keresztútnál ilyet. Ha gyanús gabonafélét találsz a keresztúton, végy egy kis szalmát, gyújtsd meg s dobd rá. A tűz amíg ég, mondjad háromszor: Ne legyen sikere a babonájának! így égjen el, mint ez a szalmacsóva !m Útkereszteződésnél talált pénzt fel ne végy! Vizelj rá, vagy tégy rá egy marék meggyújtható gazt vagy szalmát, hogy .............. r 170 megszűnjön a rontás. Az épület- és bútorfák kivágására a két karácsony közti holdfogyta időszaka volt a legmegfelelőbb. Új ház falába pénzt tettek, hogy szerencsés legyen az élet az új házban. Amikor új házba költöztek, egész kenyeret tettek az asztalra, hogy mindig egész legyen a család. A mágikus gyakorlatban fontos szerepe volt a ház különböző részei közül a küszöbnek, a kéménynek, a kemencének, az ajtó sarokvasának. A különböző rontásokat tartalmazó tárgyakat sokszor a küszöb alá ásták el, vagy a küszöbre öntötték a rontó folyadékot. Régen hallottam, mikor még cselédélet volt, kommenciós cselédek, aztán elmönt onnan lakni, valamit beásott a küszöb alá, azt akkor annak az összes baromfia, mindöne elhullt. Hogy mint csinálta, nem tudom. Gyógyító és egyéb pozitív mágiák végzésére alkalmas volt a szabadkémény alatti rész. Pl. hideglelés gyógyításakor az édesanya a szabadkémény alá állt, és ott kiabálta: Alsó, fölső szomszédjaim! Az én kislányom a tolvaj hideg leli, távoztassá- tok el róla\ Ezt háromszor megismételték, és visszatették a gyermeket az ágyába. Ha valakitől macskát kaptak ajándékba, azt is a kémény alatt forgatták meg háromszor, hogy ne tudjon visszamenni a régi helyére. A kemence főleg a tehénrontások alkalmával szerepelt a varázslatokban. Kemencébe öntötték a megrontott tejet, hogy a rontót megidézzék, és elmúljon a baj. Az ajtó sarokvasa a gyermekek szemverésből való gyógyításakor volt használatban. Fölé tartották a gyermeket, mikor a szájukba vett vízzel háromszor megmosdatták. A szájukba maradt vizet is a sarokvasra köpték. Az ajtó fölé szúrták a tésztavágókést, ha az állatukat ellopó tolvajt akarták mágia segítségével megállítani. A kapu is szerepet kapott a mágikus műveletekben. Luca napján 13 kapu alól vittek haza földet, és ugyanennyi helyről vettek zöldet a baromfiak alá, hogy a következő évben jó tojók és költők legyenek. A kút is többször szerepelt a hiedelmekben. A garabonciások végigjárták a környék kútjait, néhány forgácsot dobtak a kutakba, s uralkodtak az időjárás felett. A házhoz és településhez kapcsolódó hiedelmek 74
