Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
Luca napján rontásokat is csináltak. Másnak a szemétdombját megpiszkálták, vagy elástak valamit szomszédjuk udvarában, hogy a szomszéd tyúkjai ne tojjanak. Luca napján a kenyeres szakajtóba kölest merítettek, s az udvaron az összes baromfit maguk köré gyűjtötték, s a gazdasszony jó nagy körben a kölest maga körül széjjelszórta. A gazdasszony ott állt a kör közepén, mígcsak a kölesszemeket a baromfijai föl nem szedték. így sokat tojtak, és pedig bent az ólban, nem szerte- széjjel a földeken. Máshol abroncsból etették őket olyan köleskásával, amivel disznóöléskor belet mostak, s árpát, tisztabúzát is szórtak nekik. így majd sokat tojnak, s együtt maradnak, nem csatangolnak el. Szintén a tyúkok összetartása volt a célja a Luca napján vetett búza karácsonykori abroncsból való megetetésének. Magyari Márta 1980-ban gyűjtött adatai szerint Kiskunmajsán is szokás volt a tyúkok abroncsból etetése Luca napján.164 Ha azt akarták elérni, hogy korai kiscsirkéik legyenek, akkor a Luca napján érkezett férfivendéget leültették, s a kalapját vagy sapkáját kikapták a kezéből és az ágy alá dobták. Luca napjától karácsonyig szalmába vagy gabonába rakták a tojást, hogy meg ne fagyjon, és tartós legyen. Azért, hogy megtalálják a tojásokat, kifúrtak egy tojást, kifújták belőle a belsejét, és az üres tojást a tyúk alá rakták. Ha ráült a tyúk, akkor tojt, azért csinálták, hogy mindig ugyanoda tojjon. Kiskunmajsán polozsának hívták ezt a csali tojást.' Mindenszentek hetében tilos volt a földmunka, nehogy elpusztuljon a baromfi. Kiskunhalason a baromfi párzásának neve: a kakas meggázolta a tyúkokat. A kotlós ültetése teliholdkor esti időszakban történt. Kiszámították, és telihold előtt három héttel ültették, hogy teliholdra keljenek, hogy erősek legyenek. Arra vigyáztak, hogy nehogy akácfavirágzás végén vagy eperéréskor keljenek ki a kis- csibék, mert akkor sok csibe elhullana az elhulló virágokhoz hasonlóan.166 Gólyahír virágot nem volt szabad bevinni a házba mielőtt nem ült a tyúk, mert akkor nem kelnek ki a csibék. 18 vagy 21 tojást raktak a kotló alá. Előtte meglámpázták a tojásokat, megnézték, hogy van-e magja. A petróleumlámpa elé tették, meglátták, hogy van-e magja. Kiskunmajsán kotlós ültetésekor leborították a kotlót rostával, arra férfiinget, alsógatyát vagy női alsószoknyát terítettek. Ennek az alsóruhának viseltesnek kellett lennie, nem volt szabad mosott ruhát rátenni. Azért tették a kotlóra, hogy őrizze a gazda vagy a gazdasszony helyett.167 Sapkába vagy kalapba vitték a kotlós alá a tojásokat, ha sok kakast akartak keltetni. 18-tól 21 napig ült rajta a kotlós. Pénteki nap nem volt jó a tyúkültetésre, inkább hétfőn ültették a kotlóst. Nagyon vigyáztak, nehogy a fészekben búzakötél legyen, mert akkor, ahogy az megcsavarodik, a csirkék között is lesz egy görbe nyakú. A gazdasszony addig nem adott el tojást másnak, amíg nem ültetett kotlóst, nehogy elvigyék a tojáshasznot. Naplemente után általában sem tojást, sem tejet nem adtak ki a házból. 70
