Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
A halasiak az állataikat megbecsülték, de különösen a lovukat: Szépen kell bánni a lovakkal mintha öt is emberszámba vennéd.'™ Azért, hogy a csikó jól fejlődjön, kockacukrot, főtt tojást is adtak neki enni. Két éves korig megtörtént a csődörök herélése. Ez hagyományosan nagypénteken történt. Racionális magyarázatául azt mondták, hogy azért akkor, mert ilyenkor még kevés légy volt, s a legyek nem köpték be a sebet. Az állatok bélyegzését is ekkor, a herélés után végezték. Megtüzesítették a billogvasat, és az állatok bal farára nyomták. A sebet bekenték szarvasszarvolajjal vagy petróleummal, s jártatták az állatokat, hogy jobban kicsepegjen a vérük. A lovak nem sokkal a szülés után már újra vemhesek lehettek: Amikor a ló sár- lott, nyerítött, sűrűn vizelt, na, azt mondták, most kő vinni födöztetni. Nem az első nap, hanem másnap. A lovak a vemhesség idején érzékenyebbek voltak, mint máskor. Hideg ételt, fagyos répát nem ehettek, mert elvetélhettek tőle. Nagy Czirok László Pásztorélet a Kiskunságon c. müvében részletesen leírta a Kiskunhalason és környékén ismert lóbetegségeket és gyógyításaikat.151 Ezek közül a néphit szempontjából érdekes a hold lovakra gyakorolt hatása. A havi vakság nevű betegség azt jelenti, hogy a ló havonta három-négy napig nem lát, amíg a hold meg nem erősödik. A hódas vagy csudelos (cigánykupec szó) lovakat újholdkor nem volt ajánlatos befogni. Ha a ló vizelete elállt, mágikus gyógymódokkal igyekeztek helyreállítani a bajt. Karácsonyi morzsával megfüstölték, eleven csomót kötöttek a hasa alatt, kifordított subán vezetgették háromszor át a küszöbön, vagy a kör gyógyító erejében bízva: megfogtak a balkéz mutató és kisujjának összeért hegyével egy szalmaszálat, amelyen a kalász is rajta van, a hasa alól kezdve, visszakézből a gerincén átemelünk, a túlsó oldalán meg leejtjük. Ezután a hasa alatt újra felvesszük a két ujjal, s ezt az eljárást kétszer ismételjük152 A bodoglári Császár Panna kuruzslóasszony lovakat gyógyító rontáselhárító módjáról szintén Nagy Czirok László írásaiból tudunk: Szabó szomszéd panaszolta, hogy akárhonnan jön haza, az istállóban a lovak szőre fölborzolódik. [... Császár Róza] rendelkezett, hogy a küszöb alját rögtön ássák meg. [...] Aztán az istállón kívül a déli sarkon kezdett imádkozni, aztzán a nyugatin, északin, s végül a keletin. Nagy megelégedéssel jelentette ki, hogy a gonoszok távozóban vannak, mert mind a négy imáját békével elmondhatta. [...] Kijelentette, hogy a lovak csak lassan jönnek majd rendbe. Az ideig fognak majd jeleket is hallani, de ne ijedjenek meg, a tanyából ki ne szaladjon senki, mert ahányon kiszaladnak, annyi gonosz foglal el ott újból helyet.'51 Saját gyűjtésemben szerepelt olyan rontás, amit a ló kilencedik lépésének felszedésével értek el. Harkán élő ember mesélte, hogy vöt olyan, hogyha bejutott egy tanyába, kiszámította a 9. lépését a lónak, a patának, azt fővette azt a fődet, avval rontotta meg. Ilyenek voltak. Macska Róza csinálta. 64
