Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
törve beleönteni az üvegbe, és abból adni, a disznóba önteni egy kis üveggel, avval a sósborszeszes üveggel minden beteg disznónak egyet! Macska Róza halála után a nehezen gyógyuló megrontott betegek távolabbi gyógyítókat is felkerestek, elmentek a sándorfalvi emberhez, a monostori tanítóhoz, a csépai emberhez. A sándorfalvi ember különleges, távolbalátó képességéről mesélte egy majsai születésű férfi: Mikor odaértem, megmondta, hogy maga nem Majsán lakik, hanem északnak 3 km-re. A háza 8 m hosszú, 40 cm-rel keskenyebb, 4 helyiségből áll. Egy félig nyitott, egyen az ablakok ki vannak jelölve, az ajtófélfa benne van, de ajtó nincs rajta. A szanki határ irányában 490 m-re van az ellensége, Kálmán a neve. Hát, kénytelen voltam elhinni. Kálmán a rokonom, második unokatestvérem. Elcsaptak minden ideget, mintha ujjonnan születtem volna. 44 éves koromban, 1965-ben. A csépai emberről így emlékeztek: Hát, ugye vak ember vót. Csak az Isten adhatta neki a tudományát. Sokan jártak hozzá. Valakinek fájt a lába, feje fájt vagy a dereka, a csépai emberhez menjen! Ezt úgy mondták, egyik a másikának ajánlták, hogy próbáld meg, hátha az jó lesz. Gyakori betegségek és gyógymódjaik Kelés. A gennyes sebeket a halasiak fekélynek, pokolvarnak, pokolkeletnek, gilvának, kelésnek, furunkulusnak nevezték. Rontás volt az oka legtöbbször, de tyúkfürdésbt vagy lóheverésbe lépéstől is kaphatták, vagyis ha olyan helyre léptek, ahol a tyúkok a homokban fürödtek, vagy ahol a ló hempergett. A seb legegyszerűbb érlelési módja az volt, ha paradicsom, sülthagyma, nyúlháj, tökbél, avas szalonna közül valamelyiket rákötöttek, vagy készítettek csecskovászt. szappant kapartak, és nyállal vagy tejjel, valamint rozsliszttel összegyúrták. Körömvirágot, kenyérbélrózsa főzetével való lemosást is ajánlottak rá. Vagy farkasalmát főztek fehér borban, s a levével a sebet mosogatták. Az útifű is tisztítja a sebet, és csökkenti a fájdalmat. A 19. századi orvosi kézirat szerzője különböző flastromokat ajánl viaszból, fagy- gyúból, mézből, stb. Az első szerint írás vajat és szappant össze kell gyúrni, majd mézet, sárga viaszt, kámfort, vöröshagymát, Jáolajat belekeverni, és sűrűre főzni. A második kéziratos recept fehér szurok, méz szurok, sárga viasz és vaj keverékét ajánlja. A harmadik szerint diónyi timsót kell rozspálinkába szórni, és a sebet ezzel, valamint farkasalma főzetével borogatni. A negyedik recept tót szurkot, sárga viaszt, bárány vagy juhfaggyút javasol összeolvasztani és ebből a sebre /7ostromot készíteni. Ajánlotta még a szerző a kenderáztató megbiidösödött helyén való fürdést is. Szent János füvével, pokolfűvel, fenefűvel is gyógyították. Ha a seb csontig kilyukasztotta már a húst, akkor a fenefű begyógyította. Legjobb összehúzónak a kőrisfa lehúzott nedves héját tartották. A sebet más emberre is el lehetett küldeni, azaz tovább hárítani: ha valami sebje vót, akkor egy fehér zsebkendővel lepucolta a seböt, azt elhajigált ott a keresztútnál 44
