Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
A természetre vonatkozó hiedelmek
legyen az én kezemen tyúkvar, ha én ezt innen fölveszem !n Derékfájásra, reumára sündisznózsírral való kenést és sündisznóhús evését ajánlották.74 Bármilyen eredetű hátfájásra, dagadásra márciusi piócát ragasztattak a hozzáértők. Fájós fülüket róka- csőkkel (róka megszárított pénisze) piszkálták. Az iszákosságról való leszokásra szárított bőregér porát ajánlották pálinkába töltve megitatni. Kiskunhalasról ránk maradt egy 19. századi kéziratos orvosló könyv Hasznos orvosságok címmel.73 Több kéz írta tele a hibásan fűzött 16 lapot. A receptek között tudóskodó patikaszerekkel való ajánlások keverednek a mágikus eljárásokat tartalmazókkal. Az emberi betegségekre való orvosságok mellett állatgyógyászati és általános gazdasági tanácsok is szerepelnek a kéziratban (mák ültetésére való javaslat, borkezelésre vonatkozó tanács, stb.). Az első oldalon négy latin nyelvű gazdasági nyugta olvasható 1827-ből, ezt követik a zömmel magyar nyelvű receptek. Nagy részét egymásnak ajánlhatták a városi polgárok, kis részben pedig újságokból (Mezei Gazda 1846.) másolta a kézirat szerzője. A kéziratban lévő receptekben a legtöbb érdekes, állatokból készült gyógyszert a köszvény gyógyítására használták: hangyazsombék főzetében való fürdést vagy vadmacska kisült zsírjával való kenést, vagy gilisztákat savanyúvizes palackban kenyértésztába tenni, megsütni, és a gilisztákból kisült zsírral a köszvényes tagjait megkenni, vagy marhavágáskor tegye a fájós testrészét a marha meleg gyomrába. 1. A Hasznos orvosságok című kiskunhalasi kézirat részlete, 1846 körül. KJM 97.147.1. 2. A Hasznos orvosságok című kiskunhalasi kézirat részlete, 1846 körül. KJM 97.147.1. 33
