Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
A természetre vonatkozó hiedelmek
levében mosakodjon meg, de mindig lefelé mossa magát, egy tiszta fehér ruhával törülje le magát utána, és öntse vissza az új cserépfazékba a babot és a levét, és ha felöltözött, menjen el a legközelebbi keresztútra, és ott a naplementi út szélére vágja oda erősen, hogy összetörjön a fazék, és a bab is szétrepüljön, és forduljon vissza, de vissza ne nézzen, mert akkor visszaviszi a bajt. Menjen haza, feküdjön le és arra ne menjen egy fél nap. Aki abba belelép először, az elviszi a betegséget. Akik utána mennek bele, azoknak már nem árt.43 Három kútról kellett a vizet hozni a következő fürdő készítéséhez: A gyógyító azt mondta a betegnek, hogy meg van rontva. Éjfél után menjen el szótalanban, és 9 termő fáról törjön le egy-egy darab gallyat, és vigye haza. Mind termő gyümölcsfa legyen. Az első legyen a hársfa, a második a mogyorófa ága, a harmadik a diófaág, a negyedik a mandulafaág, az ötödik a szilvafaág, azután lehet cseresznye, alma, stb. Csak termő gyümölcsfa ága legyen a többi is, gyógyító hatása csak annak van. A következő éjfél után, 12 óra után pedig szótalanban menjen el három olyan kútra vízért, amelyikről nem szokott vizet inni. két liter vizet vegyen mindegyikről, öntse össze egy bográcsba. Tegye bele a kilenc termő ágat, és főzze meg szótalanban. Ha már megfőtt, vegyen ki a vizéből fél litert, és igya meg egyharmadát. Azután fölkelhet a család többi tagja. A beteg a bográcsba lefelé lemossa magát, és ez idő alatt a családdal együtt elimádkoztak egy Miatyánkot, egy Hiszekegyet, és egy Üdvözlégyet. Akkor lefekszenek. A következő éjfél után ismét fölkelnek, ismét megissza az egyharmadát a kivett fél liter víznek, és ismét elmondják a három imát. A következő éjfél után ismét fölkel az egész család. Megissza a beteg a fél literből fennmaradt termő faágak levét. A többibe lemossa az egész testét, mindig csak lefelé mossa magát, és ismét elimádkozzák a három imát. Mikor mindez megtörtént, a család legidősebb tagja megfogja a bográcsot, és lefelé elviszi a legközelebbi keresztút naplementi oldalára, naplement felé elönti. Visszasiet, visszanézni nem szabad. Ha visszaért, ő is lefekszik, egymáshoz szólni nem szabad. A beteg már a mosakodás után lefekszik.44 Archaikus lélekhitre utal a következő szintén vízzel kapcsolatos tiltó rendszabály: A forró vizet kiönteni nem szabad, mert a lelkek vándorolnak, s nem tudod, kit találsz el. Sok az elítélt vándorlélek, nincs annyi fűszál f Tűz Vihar idején nem gyújtottak tüzet. A tűzben lévő lelkeknek kenyérhéjat dobtak. Ha a tűz pöröl, kenyérhajat vagy lisztet dobtak a tűzbe, mert valami elhalt lélek ment neki a tűznek, s az szenvedf A tűzben megjelenő lélek képzete fordul elő a következő, a rontó alakjának meg- idézésére szolgáló cselekményben: tehénrontás elhárítására Bodogláron 9 kés élére fejték a tejet, majd beöntötték a kemence tüzébe, hogy megidézzék a rontót: Az előtét [a kemence szája előtti agyaglap] főtámasztották, és ott hallotta mög az embör, hogy aki mögrontotta, annak a sírását, szenvedésit. Mög löhetött ismerni a hang18
