Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
A természetre vonatkozó hiedelmek
ját is. Az borzasztó szenvedőit. Ha az az illető nem jött el, akkor jól van, visszagyütt a haszon. De ha [a rontó] elmönt valamit kérni ismét — mer akkó mögjelönt az illető személy - akkó, ha valamit ű kért, akármi csekélységet, és ha kapott, akkor vissza is vitte [a tejhasznot], nem volt szabad neki adni semmit. Szerepel a tűz a különböző füstöléses gyógymódokban, pl. a szemverés leggyakoribb gyógymódja kisgyermekeknél, apró baromfiaknál a karácsonyi morzsával való füstölés. Termékenységvarázsló céllal piszkafával vette el a gulyás elletéskor a tehén pokláját (méhlepényét) ha azt akarta, hogy a jövő évben üsző legyen a kisborjú. Tiltó rendszabály is ismert volt Halason a tűzzel kapcsolatban: a dió és hagyma héját nem volt szabad eltüzelni, mert attól tartottak, hogy akkor sok lesz az egér a háznál. Szél Nemcsak a tűzben, a szélben is lelkek utazhattak a régi hagyományok szerint. Tiltották a halasiak a szél szidását. Nem volt szabad szidni, ha bármennyire fújt is, nehogy öreg korukban szélütésben haljanak meg. A forgószelet sem szidhatták, mert abban elátkozott lélek van. Azt tanácsolták, hogy köszönjenek neki: Uram, bocsásd meg bűneit, légy irgalmas hozzá!*1 A forgószélnek több fajtáját ismerik a göbölyjárásiak. Vannak olyanok, amelyek egy irányba mennek, vannak, amelyek különböző irányokba forognak. Mikor egy irányba mén, akkor az esős időt jelöz, ha több irányba forog, össze-vissza mén, azt mög szárazságnak mondták. A forgószélbe baltát dobtak, hogy megállítsák. Néhány bűbájosról azt tartották, hogy a szél járását is tudták irányítani, s a forgószélben is tudtak utazni. A garabonciások elkapták a forgószélbe dobott bicskát, s annak a kezét sebesítették meg, aki a bicskát a forgószélbe dobta. Különböző termésjósló megfigyelések ismertek Kiskunhalason az év bizonyos szeles napjaira vonatkozóan: Tavaszi napéjegyenlőség idején a szélvész termékeny esztendőt hoz. Ha a nagyhéten sok szél fúj, jó kukoricatermés lesz. Örülj, ha március hónapba sok szél fúj, kivált ha fúvóst csinál, akár hóból, akár homokból, mert jó termést jelent. Ha Apostolok oszlása napján [július 15.] fúj a szél, örüljön a gazda, mert megdrágul a gabona. Ha Szentmihály éjszakáján fúj a szél, erős tél lesz, a gazdáknak sok takarmányról kell gondoskodniuk,48 Nagy Czirok László összegyűjtötte, hogy a különböző állatok viselkedése mikor utal szeles idő bekövetkeztére.49 Általában az állatok játékos, szeles mozgásából következtettek szeles időre. A levegő mozgását analógiásán megelőzte az állatok mozgása. Ha a szamár iákol, játszik, táncol, ugrál, hempereg vagy ordít, szél lesz. Ha a marhák bőgve szaladgálnak a mezőn, ha a fiatal üszők, borjúk játszanak, csipkedik egymást, ha a birkák játszanak, szelet éreznek. Szelet éreznek a sertések, ha a szokottnál is jobban túrnak, s a vízből kijöttek a mocsár szélére, vagy ha még az 19
