Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
86 Kustár Rozália - Wicker Erika 60 Hampl Kerchler Benkovsky-Pivovarová 1978- 1981,34-35, Taf. 202:18,20,24 61 Hampel 1896, Taf. CLXXXV: 17; Hampel 1896, Taf. CCXXIV: 9a; DuSek 1980, XI: 17; Trogmayer 1975,Taf. 41: 463, 54: 635; Willvonseder 1937,399, Taf. 31:4 62 Trogmayer 1975, 15, 23, 25, 36, 38, 46, 55 uzw.; Hampl - Kerchler - Benkovsky-Pivovarová 1978 1981, Taf. 23,26,27,35,44,49 63 Mozsolics 1973,65, Dusek 1980,358 64 Furmánek 1973,112-113;Kemenczei 1989,73-74. 65 Keszthely (Hampel 1896, Taf. CXXXIV: 4); Tápé - 326 és 444. sír, melyben patkó alakú csüngővei, illetve a 25 és 342. sírokban több szívalakú csüngővei (Trogmayer 1975, Taf 3: 25, 29: 326, 31:342, 40: 444) 66 Schreiber 1971a,49,Abb.4: la-b;5: la-b 67 Gazdapusztai 1957, Taf. IV: 6-7 68 Novotná 1980,30 69 Gazdapusztai 1957,270, Taf. II: 7 70 Trogmayer 1975, 25, 59, 61, 111, 139, Taf. 7: 73/12, 21:240/4-5,23:252/6-7,44: 500/8-11,55:656/6... 71 Furmánek 1973,125 72 Novotná 1970, Taf. 5 73 Kovács 1975, Taf. Abb. 9/b, 12/b 74 Kovács 1975, Taf. 7: 363/1N, S, 10: 102/10, 15, 15: 160/10-14,24:256/10,258/10-12 75 Furmánek 1980,28; Hampel 1896, Taf. CXCI: 5 76 Furmánek 1980, 28; B. Hänsel (1968, 222, Karte 25) munkájában feltérképezte e csüngök előfordulását. 77 Például a tiszafüredi temető 342. sírjában (Kovács 1975,31:342/9). 78 Furmánek 1980,28 79 Furmánek 1980,28 80 Gazdapusztai 1957,270, Taf. IV: 1,3 81 Hampel 1886, Taf CLXXXV: 22, 27; Trogmayer 1975, Taf. 339: 444/3; Csányi 1980, 162-163, Abb. 7: 66; Foltiny 1957, XI: 10. 12. sír; Kovács 1975, Taf. 19: 185/4,28:304/2-3 82 Kovács 1975,42; Trogmayer 1975,147 83 Kovács 1975,42 84 Kovács 1975,42,48;Trogmayer 1975, 147 85 Wicker 1990, 9-69, konkrétan a sírokon belüli négy- cölöpösfaszerkezetről: 10-15,30-37, l,2,7,9.kép 86 Wicker 1990,35 87 Wicker 1990,34,7. kép 88 Trogmayer 1975,77,99 89 Trogmayer 1975,77, 99 90 Trogmayer 1975,99 91 Bátora 1999,24-27 92 Gedl 1984,19-22 93 Gedl 1984,20 94 Hampl - Kerchler - Benkovsky-Pivovarová 1978 - 1981, Taf. 66-68 95 Paulík 1969, Abb. 6; Studeníková 1994, 29-32; Bátora 1999/a, 31 96 Wicker 1990,9-69; Bátora 1999,25-27 97 Hampl - Kerchler- Benkovsky-Pivovarová 1978- 1981, temetőtérkép 98 Csányi 1980, Abb. 3-4 99 Somogyvári 1990,16, Taf. 1,4; Kulcsár 1992,9 100 Bátora 1999/a, l-57;Gedl 1984,20 101 Bátora 1999/a, 20-21, Abb. 4,6,8,10,12, stb. 102 Wicker 1990,31 103 A szlovákiai Jelsovcén feltárt faszerkezetes sírok antropológiai elemzése azt mutatja, hogy az eltemetettek életkora Adultus I (20-30 év) volt, míg Branc-on a hasonló szerkezetű sírgödörben egy 40- 50 év körüli férfi feküdt (Bátora 1999,33-34,45-46). A sírgödrök nagysága az említett lelőhelyeken nagyon hasonló volt a Csólyospáloson feltártakkal: hosszabbik oldaluk 195 241 cm, rövidebb oldaluk 82 152 cm és mélységük 100 139 cm között mozgott (Bátora 1999/a, 22-24). 104 A csehországi aunjetitzi kultúrába tartozó csontvázas sírok föld mintáinak foszfátelemzése hasonló manipulációt bizonyitotta vizsgálat eredménye szerint az üresen talált sírgödrök többségében is megtörtént a test bomlása, de később az emberi maradványokat kiemelték (Michal Emée előadása a XVII. Symposium über die ältere Bronzezeit in den böhmischen landen und in der Slowakei 2001 októberében Roztokyban). 105 Hampl - Kerchler - Benkovsky-Pivovarová 1978 1981, 107-108, Taf. 230. Az antropológiai elemzések pontosságához legutóbb Kovács Tibot fűzött megjegyzéseket (Kovács 1996,115). 106 Cujanová-Jílková 1970, Taf. 6, 28,43, 51: A,53, 54: B, 57 107 Trogmayer 1975,149;Bátora 1999/b,65-73 108 Ásatási jelentés TJM, nyilvántartási szám: 11318 109 Gazdapusztai 1957,Taf. II: 7, IV: 1,3,6-7 110 Ez a folyamat megfigyelhető a korabeli temetők (például Kelebia, Csanytelek-Palé, Mártély, Csongrád- Saroktanya, Csongrád-Vidre-sziget, [P. Fischl 1999, Abb. 11-12; Lőrinczy - Trogmayer 1995, 60-63]) illetve települések (Tiszaalpár, Klárafalva, Baks- Homokbánya stb. [Bóna-Nováki 1982, 71-83; Fischl -Kiss - Kulcsár 1999, 104-118; Szabó 1999, 63]) Ieletanyagában. 111 Pittenben többnyire a halottakat nyújtott lábakkal, háton fekve temették el (Hampl - Kerchler - Benkovsky-Pivovarová 1978-1981) 112 Kovács 1975, 48; Csányi 1980, 154; Bóna - Nováki 1982, 83; Lőrinczy - Trogmayer 1995, 63; Szabó 1999,63; Fischl - Kiss - Kulcsár 1999,110-113 113 Bóna 1992, 35-36; Szabó 1999, 63; Fischl - Kiss - Kulcsár 1999,113. 114 Bóna 1992, 35-36; Szabó 1999, 63; Fischl - Kiss - Kulcsár 1999, 113. Korahalomsíros temetőknek tartja a kutatás pl. Szeged - Bogárzó B, Kömpöc - Gerzsán, Röszke, Szentes-Nagyhegy lelőhelyeket Lőrinczy G. és Trogmayer O. szerint (1995, 63) a halomsíros kultúra első képviselői az Alföld déli részére valamikor a BB1 fázis végén érkeznek. 115 Szabó 1999,63 116 A Körös-ér menti utat Lőrinczy G. és Trogmayer O. (1995, 60) vázolta fel. Az Örjegen átvezető út fontosságának bizonyítékai a nápvándorláskorból (avarok) és a honfoglalás korából ismertek, ahogy a környéken feltárt temetők leletanyaga mutatja (Gallina 1998,85-92; Biczó 1984,37). 117 Bóna 1992,35-36; Fischl - Kiss - Kulcsár 1999,112 118 Kovács 1996,113-123
