Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
Bronzkori halotnsiros temető Csólyospálos-Felsőpáloson 81 együtt a halottnak szóló ajándékról lehet szó. Az „A” objektumban talált bronzegyüttes még további kérdést is felvet: egy vagy több egyén felszerelése lehetett-e egykoron? A korábbi megfigyelések és a Pitten és Tápé lelőhelyek csontanyagán végzett antropológiai vizsgálatok alapján két tű együttes előfordulása a női sírokra jellemző, míg a tőrt általánosan férfi attribútumának tartják. Az „A” objektumban talált leletek helyzete alapján az 51. és 96. sírokkal mutat rokonságot, melyeket inkább női síroknak tarthatunk a 33 és 66. sírokkal ellentétes tájolás alapján (III. tábla). Pittenben három sírban fordult elő együtt tőr és két tű (11 lb, 163b, 181b sírok), miközben csupán a 18 lb sírt határozta meg az antropológiai elemzés férfi temetkezésének.105 A cseh-oberpfalzi halomsíros kultúrában viszonylag ritkán, de előfordul együtt fegyver és két tü együttesen, de ezekben az esetekben hiányzik az antropológiai elemzés.106 Az „A” objektum értelmezésekor kevésbé valószínűnek tartjuk, de teljesen nem zárható ki, hogy az ún. szimbolikus sírok (kenotafok) csoportjába sorolható, hiszen számos ilyen ismert az őskorból - a halomsíros kultúra temetőiből is.107 3. ábra: Az E8 urnasír (Fotó: Wicker Erika) Összegzés A Csólyospálos-Felsőpálos, volt Budai tanya lelőhelyen előkerült temető kiterjedését nem ismerjük. A helyi lakosok elbeszéléséből tudjuk, hogy a kutatott területtől kb. 150-200 m-re az 1970-es években embercsontokat, edényeket és réztárgyakat (baltákat) találtak.108 A csólyospálosi leletanyag elemzéséből kitűnik, hogy az leginkább a halomsiros kultúra Szeged környéki és vajdasági leleteivel mutat hasonlóságot. Helyi fazekashagyományokat tükröznek pl. a 66. sír edénye és a bütyökdíszes amfora a 33. sirból. (IV. tábla 6, V. tábla 4.). Új elemként jelentkeznek a különböző bögretípusok és az „A” objektum edénykéje (IV. tábla 5, V. tábla 2-3, 15, VI. tábla 16). Ez utóbbi forma leginkább a Dél-Alföldön terjedt el, és a Kárpátmedencétől nyugatra eső területek halomsíros leletanyagával mutat rokonságot. Az előkerült bronztárgyak szélesebb területen általánosak, csupán a korongos fejű balta (Nackenscheibenaxt) elterjedését figyelve körvonalazódik egy szükebb régió. Ebből a szempontból érdekes a közeli Soltvadkerten (38 km) előkerült öntőformadepó, melyben több olyan tárgytípus öntőformája szerepel, mely megjelent a csólyospálosi sírok anyagában.109 Ez alapján valószínűsíthető az általános halomsíros formák helyi gyártása. A halomsíros kultúrában a birituális temetők általánosan elterjedtek. A temetkezési ritus és a csontvázas sírok tájolása a Dél-Alföldön már a koszideri horizont idején sem volt egységes. Ez
