Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Csekő Andrea-Cséki Andrea-Sánta Gábor: A halomsíros kultúra leletei Kunfehértón
A halomsíros kultúra leletei Kunfehértón 53 Kunfehértói korsónk igen jó párhuzama a Lockham/Wetzleinsdorf fázisba, azaz a BB1 időszakba datálható Franzhausen II. temetőjéből került elő (NEUGEB AUER 1991, Abb. 78. kronológiai táblázat, Abb. 82. 5, NEUGEBAUER 1994, Abb. 2. kronológiai táblázat). Ugyanebben a temetőben találtak hármas bordadísszel ellátott urnát is, melynek peremén szabályos távolságban fürt lyukak sorakoznak (NEUGEBAUER 1994, Abb. 8). Sánta G. a karcolt hármas vonalkötegek alkalmazását elsősorban a Kárpátok-vidéki halomsíros kultúrára tartotta jellemzőnek (SANTA 2004a, SÁNTA 2004b, 43), ott elsősorban urnákon jelenik meg (KOVÁCS 1966, 7. kép 17,9. kép 2, 15. kép 12, 17. kép 3), de bögrén is találkozunk vele (KOVÁCS 1975b, pl. 31. 337/1). 9. Vízszintesen kihajló, kissé megvastagodó peremű, csücsökdíszes tálak, egyiken réselés (5. kép 3, 6. kép 1-3). Ez a táltípus-együttes leleteink meghatározó csoportja. Elemei közt csak apró különbségek vannak, főként a peremkiképzés terén. Ez lehet egyenes, vízszintesen kihajló, kihajló és enyhén s-profilú. A vízszintesen kihajló perem, az edényen alkalmazott beböködött háromszögmotívum, a réselés (6. kép 1) mind archaikus, vagy ha úgy tetszik közép-Duna- vidéki jellegzetességek. Nem találkozunk velük a halomsíros kultúrát megelőző hazai leletek között (KOVÁCS 1965, 76-77, KŐSZEGI 1964, 7, KOVÁCS 1975b, 44). Megvizsgálva a formát, Franzhausen II. temetőjében találkozunk egy eléggé hasonló tállal (NEUGEBAUER 1991, Abb. 82,6), de az enyhén s-profilú perem a csoport egy másik táljával kapcsolható össze (ahhoz viszont tökéletesen illik - lásd lentebb). A kisméretű, a csücsök két oldalán réseléssel ellátott tálformához igazánjó párhuzamot Csehországból (CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ 1964, Obr. 14. 2), Ausztriából (WILLVONSEDER 1937, Taf. 7. 4) ismerünk, hazánkban nincs jó párhuzama (KOVÁCS 1975b, Pl. 18. 177/1, réseit peremmel, Pl. 22. 235/3, Pl. 30. 320/1, TROGMAYER 1975, Taf. 1.3/3, Taf. 24. 277/1). A beböködött díszítés igen ritkának számít. A szaggatott vonalakat általában csak vonalkötegek szegélyezéseként, korsók és bögrék vállvona- lán találjuk. Csüngő háromszögdíszítés beböködött verziójával nem találkozunk.F. Flolste közöl néhány edényt, melyeken hasonló díszítést látunk, ezeket azonban bekarcolással alakították ki (HOLSTE 1953, Taf. 11,3, 8). A württembergi csoport leleteinek díszítésében a beböködésnek nagy szerep jut, de az ott alkalmazott minták nem kapcsolhatók össze a kunfehértói tálon láthatóval (HOLSTE 1953, Taf. 18.4-5,11).7 Jelen ismereteink fényében ehhez a tálhoz nem találunk párhuzamot, csak részleteihez. Különleges díszítése, kis mérete (14 cm az átmérője), finom kidolgozása kiemelt funkciót sugall. Keltezése a korai halomsíros periódus. Kissé s-profilú, enyhén megvastagodó peremű, peremén bekarcolt vonalakkal díszített tálat (5. kép 3) nemigen ismerünk hazai leleteink között. Franzhausen II. temetőből fentebb idéztünk hasonló darabot. A perem díszítése ritkán fordul elő, akkor is inkább középső bronzkori jelegű (BÓNA 1992, Fig. 18, SCHREIBER 1971,2. kép 5a-b, KOVÁCS 1975b, Pl. 33.354/3). A minket leginkább érdeklő dél-alföldi régióból ilyet nem ismerünk. A kunfehértói tál szaggatott vonaldíszítése és a fésű- szerű vonalköteg alkalmazása a közép-Duna-vidéki csoportok felé mutat (HOLSTE 1953, Taf. 11, WILLVONSEDER 1937, Taf. 5.1), de pontos párhuzam nem ismert. Nem tévedünk nagyot, ha ezt a ritka és különleges típust a halomsíros kultúra első bevándorlóihoz kötjük, és a korai időszakba keltezzük. i \ -~r' V-. C— ■ "■ - *-----:-----i----i--------------------------------------i 9. kép. Kunfehértó - Templomdomb - Két-rét lelőhely
