Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Művészet - Murádin Jenő: Thorma János és az 1932-es kolozsvári kiállítás. A Károli Gáspár Társaság művészeti tárlata 1932 karácsonyán
434 Murádin Jenő beszámolójában. - Rongyos emberalakok fönn a repülőhídon, a sötét horizontba elfutó sínek, kigyúlt lámpású mozdonyok fölött. Visszasandító fegyencek a mozdulat ismétlődő ritmusában. Leesett állú alvók. Szemétturkálók. (...) Akaratlan is Käthe Kollwitzra gondoltunk, a nyomor és az anyaság nagy művészére a német grafikában.”19 Ezek a rajzok a nevezetes Gy. Szabó metszetkönyv a Liber miserorum előképei voltak. A kiállításhoz kapcsolódó epizód nem kevésbé volt fontos Gy. Szabó Béla pályáján. „A megnyitóról együtt jöttünk el Kossal. »Fiatalember - szólt hozzám (akkor még magázott) - miért nem ríiászik fára!?« Azaz, miért nem próbálkozom a fametszettel. Elmondta, hogyan foghatnék hozzá, hogyan metszi ő—rokon műfajban - a linóleumot.”20 A kiállítás Brassóból érkezett résztvevője a plakáttervekkel jelentkezett fiatal Hadnagy Árpád. A művészpályán nem maradt meg, sorsa ismeretlen. A Károli Gáspár Irodalmi Társaság kezdeményezése, azon kívül, hogy lehetőséget kínált egy emlékezetes csoportkiállítás megszervezésére, föltárta a művészeti életnek a nyomasztó gazdasági helyzetben még szemléletesebben jelentkező krónikus bajait. Felszínre hozta a társadalom és művészet viszonyának a kisebbségi helyzetben mindmáig érvényes aspektusait. Megszívlelendők voltak és maradtak a helikonista kritikusnak, Kovács Lászlónak a kiállítás alkalmából leírt sorai. „Az erdélyi magyar képzőművészetet ma igazán nem az igények tartják fenn, hanem a művész magános belső tüze.”21 A korszak művészeti eseményei között, mint láttuk, ez a rendhagyó módon létrejött tárlat nem maradt visszhangtalan. Az azonnali reflexiókon túl adatai és értékelései beépültek a korszakkal foglalkozó néhány áttekintő tanulmányba22, és a résztvevők közül a Thorma Jánosról, Gy. Szabó Béláról, Gruzda Jánosról írt monográfiákba. Ez a kísérlet a kiállítás rekonstrukciójára, a kezdeményezés körülményeit tárja föl, tanulságait összegezi, a tárlat fogadtatásáról ad árnyaltabb képet. Jegyzetek 1. Romániai magyar irodalmi lexikon. II. kötet. Bukarest, 1991.633-634. 2. Kós Károly:/! „Károli Gáspár" Társaság művésztagjainak kiállítása. Erdélyi Helikon, 1933. VI. évf. 1. sz. 78-80. 3. Kovács László: A Károli Gáspár Társaság művésztagjainak kiállítása. Pásztortűz, 1933. XIX. évf. 1. sz. 4. Kós Károly: Id. h. 5. A „Károli Gáspár” Református Irodalmi Társaság karácsonyi képzőművészeti kiállításának katalógusa. Cluj-Kolozsvár 1932. dec. 22.-1933. jan. 8. Minerva Rt. 6. Károli Gáspár Irodalmi Társaság ülése és képkiállítása. Református Szemle, 1932. december 20. XXV. évf. 35. sz. 553-554.1. 7. Kós Károly: Id. h. 8. Thorma János képei Kolozs várt. Ellenzék. 1932. december 20. 9. Kós Károly: Id. h. 10. Uo. 11. Erdélyi Helikon, 1933. l.sz.;Pásztortüz, 1933.23. sz. 12. Thorma minden bizonnyal az Ellenzék és Keleti Újság kolozsvári lapok csak iniciáléval (-i. jelzéssel) jegyzett beszámolóira utal, melyek mögött, korábbi feltételezésekkel szemben nem Ligeti Ernőt, hanem Szentimrei Jenőtkell sejtenünk. 13. Thorma János levele Dóczyné Berde Amáliához, Nagybánya, 1932. december 30. (Eredetileg a címzett tulajdonában.) Közölve: Murádin Jenő: Emlékőrző levelek. A Hét, 1977. VIII. évf. 1. sz. 14. Pásztortűz, 1933.1. sz. 15. Tabéry Géza: Nagybánya a festők, aranyrabszolgák és a vígfürdővendégekvárosa. Erdélyi Helikon, 1929. II. évf. 9. sz. 16. (-i.): Hat erdélyi képzőművész kiállítása a Teológián. Ellenzék, 1932. december 23. 17. Murádin Jenő: A tél festője. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1989. 18. Kós Károly: Id. h. 19. K. B. [Kéki Béla]: Fiatal grafikus. Erdélyi Lapok, 1933. február2. 20. Murádin Jenő: Az első kiállítás. Igazság, 1975. augusztus 31. 21. Kovács László: Id. h. 22. Maksay Albert: Kolozsvár képzőművészeti élete a kisebbségi sorsban. In: Művészeti Hetek, Kolozsvár 1942 (tanulmánykötet és katalógus). Budapest, 1942,35-45.
