Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése

410

Fehér Zoltán

IPOLYI Arnod: Magyar mithológia. Pest. 1854. (1987.) Bp.

JANKÓVICS Marcel: A fa mitológiája. Bp. 1998. LÜKŐ Gábor: A magyar lélek formái. Bp 1942.

Magyar Néprajzi Lexikon 4. 1981 Magyar Néprajzi Lexikon 5. 1982.

MOSER Zoltán: Pávás énekek (In: Az ősök udvarában) 67-131. 2001.

NIEDERMÜLLER Péter: A szokáskutatás szemiotikia aspektusai. (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 9.) Bp. 1981.

PÓCS Éva: A falu hiedelemvilágának összetevői. (Nóg- rádsipek. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu mai folklórjából.) Bp. 1980.

PÓCS Éva: Tér és idő a néphitben. Ethnographia XCIV. 177-206.1983.

PÓCS Éva: Néphit. In: Dömötör Tekla-Hoppál Mihály - Barna Gábor (szerk.): Népszokás. Néphit. Népi vallásosság. MagyarNéprajz VII.Bp. 1990.527-692.

SOLYMOSSY Sándor: Hitvilág (In: A magyarság néprajza IV.)Bp. 1943.

ZOLNAY Vilmos: A művészetek eredete (Pokoljárás) Bp. 1983.

Jegyzetek

1 Tanulmányom FEHÉR Zoltán 2003. adatai alapján készült. Az itt is megtalálható adatokon kívül a bevezető tanulmányban olvashatunk a gyűjtés helyéről, résztvevőiről és körülményeiről.

2 FEHÉR Zoltán 2003. 12. (Itt jegyzem meg, hogy a táblázatban közölt szám hibás.)

3 BÁRCZI Géza 1958. L. kincs

4 Kincsmondákat is gyűjtöttem egyéb néphit anyag mellett Bátyán, Fajszon, Szánkon, Móricgáton, Ke- celen, Csávolyban és Érsekcsanádon.

5 FORCZEK Zoltán JANÓ Ákos 1977.

6 NIEDERMÜLLER Péter 1981.177.

7 Uo.

8 V. ö. Uo.

9 BIHARI Anna 1980.125-134.

10 FEHÉR Zoltán: 1975.1103,746-777; 1984.

11 HOPPÁL Mihályl977. 259.

12 FEHÉR Zoltán 2003/B

13 ELIADE 1997.

14 HOPPÁL Mihály 1990.

15 PÓCS Éva 1983.1990.

16 Uo.

17 FEHÉR Zoltán 2003. 72-74.

18 PÓCS Éva 1983.

19 FEHÉR Zoltán 2004.

20 JANKOVICS Marcell 1998.

21 FEHÉR Zoltán 1975.

22 Uo.

23 FÉNYES Elek 1851.

24 Mindössze egy ál-hiedelemmondában említik meg a titokzatos fényjelenséget, de mocsárlángnak nevezik azt.

25 FEHÉR Zoltán 2003.613

26 BÁLINT Sándor 1989.58.

27 Magyar Néprajzi Lexikon 5.1982.

28 LÜKŐ Gábor 1942.239.

29 IPOLYI Arnold 1987.

30 Magyar Néprajzi Lexikon 4. 1981. Számok szócikk (Hoppál Mihály)

31 Magyar Néprajzi Lexikon 4. 1981. Számok szócikk (Hoppál Mihály)

32 BERZENAGY János 1961.91.

33 HOPPÁL Mihály 1990. Haj címszó

34 SOLYMOSSYSándoré.n. (1940) 307.

35 FEHÉR Zoltán 2004.

36 HOPPÁL Mihály 1990. Uo.

37 ZOLNAY Vilmos 1983.172-196.

38 FEHÉR Zoltán 1998.249-306.

39 HOPPÁL Mihály 1980.27-28.

40 MÓSER Zoltán 2001.120.

41 FEHÉR Zoltán 2004.

42 HOPPÁL Mihály 1990.

43 FEHÉR Zoltán 2003.525.

44 Uo. 543-548.

45 FEHÉR Zoltán 2003.471.

46 BERZE NAGY János 1958. 110 és DIÓSZEGI Vilmos 1958.158.

47 BERZE NAGY János 1958.110.

48 Ahogyan a latin altus (alta, altum) melléknév egyaránt jelent magasat és mélyet, aszerint, hogy a beszélő honnan nézi azt. DIÓSZEGI Vilmos munkájában (1967. 6. kép) Ivanov (1954) alapján egy két világfa ábrázolást közöl két oldalán állatokkal, s a fa gyökerén Nappal.

49 BEZE NAGY János 1958.109.

50 BERZENAGY János 1958.

51 Uo. 110.

52 BERZENAGY János 1958.101.

53 Címerünkben ennek ábrázolását láthatjuk. A világ közepét jelző hármashalom (világhegy) tetején álló kettőskereszt a világfa, s a tövében található az aranyból készült hercegi korona mint az alsó világ napja. (V.ö.: JankovicsM. 1998.210-215)

54 Uo. 105.

55 Uo. 106.

56 Uo. 110.