Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
Annak a kincsnek valami jele van 409 semmi baja nem volt a fáknak. Rájöttek, hogy arany van ott a földben... Csak egy esztendő múlva akarták föásni, de egy nagy kígyó vót a földben, megijedtek és nem ástak tovább.. A kígyó őrizte az aranyat, ott feküdt rajta. Ördög hírivei ásták el az aranyat. Ha ilyen tűzből valaki rágyújt, a pipában a tűz arannyá válik. (Sz. J. Á. - M. Iné) Ál-hiedelcmmonda 4L És mi Móricgáton megjártuk ewe jó. Mer má a nagyapámtul is hallottam, meg az apámtul is, hogy az arany minden hét évbe tisztul... Hát ott laktunk, lentebb tőlünk egy erdő. Kiss Ferencéknek az erdeje. Megfigyeltük aztat, hogy este mikor besötétedett, akkor fönt a levegőbe ég egy tűz. Sötétbe. Én má megjöttem a frontrú... Katonaember vótam hát. Mi lehet az? Jön a másik eset megin az. Több tüzet láttunk... Má annyira haladtunk, az apám azt mondja... Ejnye az anyját, én má meggyőződök róla. Hogy kigyulladt, elkezdett szaladni lefelé, arra le keresztül árkon-bokron. Mikoroda kezdettmá közelérni... hát ott van egy nagyon jó haverom, Kiss Antal. A szarkafészkeket égettékott lefelé. Akkor mondjaa druszám a szarkafészkeket. Post este égették. Mi meg nem tudtunk rúla. Aki meglátja a lángot, odakap a sze- méremtestihöz, no, akkor lesz szerencséje. (Sz. F. Z. - T.A.) Történeti monda 42. A kűkecskét beszéték, hogy vót a határba elásva... Abba pénz vót. A törökök hagyták itt. Vót, aki úgy rátalált. Mög vót az úgy jelölve. A török visszagyütt érte, oszt az vitte el, mer be vót az jelölve. (Sz. F. Z. - V. Gné) Rövidítések A zárójelbe tett első Sz betű Szánkót, az első M betű Móricgátat jelenti. A gyűjtők: F. Z. Fehér Zoltán, J. Á. Janó Ákos. Az adattár egyéb nagybetűi értelemszerűen az adatközlő nevét jelzik. Adatközlők (1965-ben) Annus István 74 éves Kovács Tamás Gábomé 57 éves BazsaJános 91 éves Kuczó József 79 éves Bezsenyi József 78 éves Ladányi Tibor 31 éves Bezsenyi Pál 76 éves Mészáros István 51 éves Csontos Béni 79 éves Mészáros Istvánná 76 éves Csontos István 57 éves Nagy Mihály 75 éves Csontos Sándomé 80 éves Piszmán László 77 éves Deli Pál 74 éves Piszmán Lászlóné 78 éves Demény Pál 72 éves Rádi Imre 70 éves Eszik Pálné 77 éves Réczi Istvánné 73 éves Gál József 75 éves Tóth Antal 81 éves Gál Miklós 68 éves Takács János 73 éves Huber Mátyás 55 éves Vincze Gébomé 76 éves Meggyesi Illés 42 éves Irodalom BÁLINT Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1989. BÁRCZI Géza. A magyar nyelv életrajza. Bp. 1958 BERZENagy János: Az égigérő fa. Pécs 1958. BERZE NAGY János: Régi magyar népmesék Pécs 1961. BIHARI Klára: Magyar Hiedelemmonda Katalógus (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 6.) 1980. DIÓSZEGI Vilmos A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. A világfa. Népi kultúra, népi társadalm II-III.Bp. 1969. DIÓSZEGI Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben 1958. DIÓSZEGI Vilmos A pogány magyarok hitvilága (Körösi Csorna Kiskönyvtár) 1967. ELIADE: Képek és jelképek. Bp. 1997. FEHÉR Zoltán: Bátya néphite (Folklór Archívum 3.) Bp. 1975 FEHÉR Zoltán. Néphit 849-872. BÁRTH János szerk.: Kecel története és néprajza. Kecel 1984. FEHÉRZoltán: Csávoly néphite (Kézirat) 1984. FEHÉR Zoltán Boszorkányok a forgószélben (Szánk és Móricgát néphite, népi gyógyászata. 2003. FEHÉR Zoltán: Mondták a régi öregek (Kecel népének hiedelemvilága) Kalocsa 2004. FÉNYES Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest. 1851. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos: Szánk Község törénete. Kecskemétl977. HOPPÁL Mihály: Az igézés hiedelemkor alkotóelemei (Népi kultúra-népi társadalom IV.) 1970. HOPPAL Mihály: A szibériai és az uráli népek mitológiája (In.: OKLADNYIKOV, A. P.-MARTINOV, A. I.) Bp. 1980. HOPPÁL Mihály (szerk.) Jelképtár Bp. 1990
