Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
Annak a kincsnek valami jele van 399 A kincs edénye Nézzük meg, miben helyezték el az elrejteni szándékozott aranyat. A felsorolt példák között említett edények régészeti leletekben is előfordulhatnának. Nyilván efféle készségekben tartották kincsüket a hajdani szankiak, s aztán ezekben is rejtették el azt. A vasteknő és a baromvályú képzete azonban valószínűleg koporsóban talált ékszerleletek alapján alakulhatott ki. Különösen archaikusnak látszik a tülök, amely a régi időkben maga is készülhetett aranyból. Vasteknőbe arany vót. (M. Gál Miklós) Talált egy nagy vasládát. (Sz. Piszmán Lászlóné) ... vót egy csapat pénzük, nem tudták elkőteni, vászonfazékba helyezték. (Sz. Piszmán László) Kikaparta a nagy fazék pénzt a kutyája. (Sz. Rádi Imre) Egy ember három tülök pénzt ásott el. (M. Eszik Pálné) Azt mondták, hogy ott egy baromvályú van elásva. (M. Csontos Béni) Egy baromvályú arany is vót ott. (M. Deli Pál) Talátak egy láda pénzt. (M. V. M.) Kiásta és egy üst arany vót a fődben. (Sz. Mészáros Istvánná) A kincs mágikus jele A kincset elrejtésekor mágikusan is biztosították. Ezt így fogalmazták meg: Babonasággal vót eltemetve. (M. Ladányi Tibor) Csak az szerezhette meg, aki ismerte azt. Aki nem ismeri, az könnyen ráfizethet. A móricgáti Bezsenyi Pált ezért figyelmeztette így az apja: Ne tanulj pénzt ásni, mert nem tudod, mivel van éltévé. (M. Bezsenyi Pál) Annak a kincsnek valami jele van. Olyan jellel kell kivenni, (M. Bezsenyi Pál) A jel lehetett nyelvi, tárgyi vagy kinezikus (megnyilvánulhatott cselekvésben). Nyelvi jel: Nyilván kétféle lehetett. (Egy ellentétpár két tagja között lehetett választani.) Bezsenyi Pál élményelbeszélésében így indokolja kincsásásuk sikertelenségét: Nem lehetett kivenni, mer nem tudták, hogy mivel van éltévé: imával-e, káromkodással-e. (M. Bezsenyi Pál) A szanki Mészáros Istvánná szavai mögött szintén ilyen kódot kell keresnünk. Ördög hírivei ásták el az aranyat. (Sz. Mészáros Istvánné) Ez utóbbiból feltételezhető, hogy lehetett Isten hírivei is eltenni. Tárgyi jel: Az emberiség történetében sokszor előfordult, hogy egy-egy rangos embert hozzátartozójával vagy kedvenc lovával temettek el, hogy azok a túlvilágon őt szolgálják. (Lásd: ősmagyar lovas temetkezés) Egy csávolyi sváb hiedelemmonda szerint Bogár Imre rablóit kincsét a betyárok elásták az Ördögárokban, s rátemették meggyilkolt szeretőjét, Vécót is.19 Egy juhásszal meg egy kutyával van elásva. (M. Eszik Pálné) Azon erű van éltévé valami kincs fehér potkánnyal. (M. Ladányi Tibor) Egy adatunk szerint a kígyó őrizte az aranyat, ott feküdt rajta. (Sz Mészáros Istvánné) A körtformáló kígyó, amely a sajátfarkába harap, az örökkévalóság és körkörös idő (nap, év) jelképe volt Egyiptomban — írja Jankovics Marcell.20 Ez a képzet a görög antikvitáson át elterjedhetett másfelé, és élhetett máig. Különösen ebben a hiedelemkörben, ahol az arany lángolása éppen az évkezdet, a téli napforduló idején, karácsonykor történt. Van ott a kincsen olyan tükör. (M. Annus István) A tükör (nyilván kerek tükör) a nap szimbóluma, épp úgy védi a kincset, mint az ifjú jegyespárt, akik szintén tükröt hordanak magukkal a rontás megelőzése érdekében.21 A cselekvés minijei: A kincs elásása után végzett mágikus cselekvés rendszerint szöveggel együtt (varázsigével) szokott szerepelni. Az alkalmazott eljárás hasonlít a népi gyógyászatban szokásos ráolvasások azon csoportjára, amikor a betegség kiújulását valamely lehetetlenség bekövetkeztéhez kötik. Egy ember elásott aranyat, utána rászart, hogy addig ne tudja senki kiásni, míg a szart meg nem eszi. (Sz. Mészáros István) És a farukat odaverték, hogy azt akkor vegyék ki, mikor máskor az őfara oda lösz verve. (Sz. Piszmán László)
