Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
398 Fehér Zoltán mai trezorok szerepét töltötte be. A régészek emellett azonban - éppen néprajzi adatok alapján - már régóta feltételezik bizonyos kincsleletekről, hogy azok kultikus célból, áldozatként kerültek a föld gyomrába. Az ide tartozó szövegeket a TC csoportba (szokásmagyarázó szövegekhez) sorolhatjuk. A régi öregök úgy cselekedtek, hogy vót csapat pénzük, nem tudták elkőteni, vászonfazékba elhelyezték (és elásták). (Sz. Piszmán László.) A hiedelmek szerint azonban általában valami rendkívüli dolog játszik közre a kincs elrejtésében. Természetes, hogy a betyárok ebül szerzett vagyonukat így rejtették el, miként erre már láttunk példát. A temető mellett van egy lapos... Azt mondták, hogy ott egy baromvályú arany van elásva. Betyárok ásták el. (M. Csontos Béni) A háborús események is szerepet kaptak a kincs elásásá- ban. Az ilyenekről szóló szövegek néha történeti mondák közé is sorolhatók. A kanizsai nagy szaladáskor egy ember három tülök pénzt ásott el. (M. Eszik Pálné) Vajon mikor volt az a (nyilván török-)kanizsai nagy szaladás? A szabadságharc idején, a kuruc vagy a török időkben? A ferencszállási halom, nyilván testhalom, (Valami háborúkor odahordták a halottakat. [M. Réczi Istvánná]) szintén tartogathat kincset, hiszen próbálkoztak ott is. A móricgáti református temető melletti egykori baromkútba is a török időkben került bele a harang meg a vályú arany. Itt kell megemlítenünk az úgynevezett kőkecske mondát. A kűkecskét beszéték, hogy vót a határba elásva... Abba pénz vót. A törökök hagyták itt. Vót, aki úgy rátalált. Mög vót úgy jelölve. A török visszagyütt érte, oszt az vitte el, mer be vót jelölve. (Sz. Kucó József) A kincs elásásának a helye A kincset mindig földbe, föld alá rejtik. Az emberiség szimbolikus gondolkodása idején13 a föld női princípium. A gyógyító ráolvasásban Földanyámnak szólítják.14 Gyógyító és megsemmisítő hatása van.15 A föld szellemét építőáldozattal engesztelik ki.16 A néphitadatok szerint minden lyuk, gödör és kút a föld köldökének tekinthető, ezért szakrális hely. Egy szanki monda szerint a kútban áldozatokat követelő sárkány lakik, nyilván a hely szelleme.17 Lehetséges, hogy a föld gyomrába rejtett kincset is az ő őrizetére bízták, ezért j elenik meg a kincsszerzőknek a föld szelleme. Szövegeinkben a kincs helye mindig az emberek által lakott területen kívül, tehát a szellemek, a lelkek térfelén található.18 Ezért fordulnak elő ilyen színhelyek: puszta, lapos, Dönti-állás, temető, halom (esetleg testhalom ?), part (szintén halom, domb jelentésben), ba- romkút, erdő, sumár (erdő, bozótos), galagonya bokor alja, szőlő, mocsár, burgying (mély fekvésű bokros, bozótos). Bugaci erdőben ... lapos ... Dönti állás. (M. Csontos Béni) Egy olyan sumárba vót. (Sz. Nagy Mihály) A temető körül vót. (M. Kovács Tamás Gáborné) A temetőnél ásták. (M. Gál Miklós) A temetőnél arany van abban a mocsárban. (M. Gál Miklós) A kutyája a pusztába fia- dzott... látta, hogy egy csomó arany volt a homok alatt. (Sz. Meggyesi Illés). Az apja elküldte a temetőbe. (Sz. Bazsa János) Az elásott kincs helyének megjelölése Az elásott kincset vagy racionális vagy mágikus jellel lehetett megjelölni. A már említett Dönti nevű betyár például fára véste elrejtett kincsének jelét. A bugaci erdőbe van egy fa. Azon egy kéz van rávágva. A fahaj kiforrta. Rá van vágva a fára is: DÖNTI. Úgy hívták, aki elásta az aranyat. Úgy hívják: Dönti-állás. A két ujja lemutat egy laposra. (M. Csontos Béni). Ezt a jelet ismerte a móricgáti Bezsenyi Pál is, aki épp ennek útmutatása alapján ásott a bugaci galagonya bokor alján. Mint mondta: Egy nagy fára rá vót egy kéz vésve, az mutatott oda. Nem volt mindegy, milyen jelet helyez el a kincs elrejtője. A racionális jel nem volt elég. A kanizsai szaladáskor például a menekülő ember három kéve szőlővenyigét rakott elásott kincse fölé. A vész elmúltával aztán maga sem találta meg a helyet.
